Október 8. Mit nem képes pótolni az őszinteség és a becsületesség? (360. o.)

Október 8. Mit nem képes pótolni az őszinteség és a becsületesség? (360. o.)

Az előzékenység hiányát semmi nem pótolhatja. – Azok, akik Krisztus követőinek vallják magukat, de ugyanakkor szavaikban és magatartásukban nyersek, barátságtalanok és udvariatlanok, még nem tanultak Jézustól. A kérkedő, másokat elnyomó, hibakereső ember nem keresztény; mert a kereszténység Krisztushoz hasonlóságot jelent. Némely hitvalló keresztény magatartásából annyira hiányzik a kedvesség és az előzékenység, hogy rossz színben tűnik…

Read MoreLong right arrow

Október 7. Mit nyújt a szeretet tulajdonosának, birtoklójának? (359. o.)

Amikor az igazság és szeretet isteni összhangja van a szívben, az szétárad szóban és tettben… Szívünkben őszinte jóindulatnak kell lennie. A szeretet a tulajdonosának a magatartás jóindulatát, illemét és kedvességét juttatja. A szeretet megvilágosítja az arcot, lággyá teszi a hangot, kifinomulttá és felemeltté teszi az egész embert. Összhangba hozza őt Istennel, mivel az mennyei tulajdonság. {AH…

Read MoreLong right arrow

Október 6. Melyik az illemről valaha írt legértékesebb tanulmány? (357. o.)

Az illem legfőbb tanulmánya. – Az illemről valaha is írt legértékesebb tanulmány a Megváltónk által adott értékes tanítás, a Szentléleknek Pál apostol általi kijelentése, melyet kitörölhetetlenül bele kell vésni minden ember – legyen az ifjú vagy idős – emlékezetébe: {AH 424.2}  …amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást (Jn 13:34). {AH 424.3}  A szeretet hosszútűrő,…

Read MoreLong right arrow

Október 5. Mire vall a közönséges beszéd és magatartás? (356. o.)

Az igazi udvariasság meghatározása. – Nagy szükség van otthonunkban a valódi kifinomultság gyakorlására. Ez hatalmas bizonyság az igazság érdekében. Bárkiben is megnyilvánul a közönséges beszéd és magatartás, az romlott szívre vall. A mennyből származó igazság sohasem alacsonyítja le az elfogadót, nem teszi nyerssé vagy durvává. Befolyásában az igazság lágyító és finomító hatású. Ha befogadják a…

Read MoreLong right arrow

Október 4. Mivé alakítja az otthont a kölcsönös kedvesség és türelem? (356. o.)

A kölcsönös kedvesség Édenné alakítja az otthont. – Ha a szülők kedvesen szólnak gyermekeikhez és megdicsérik őket amikor valami jót igyekszenek tenni, azzal előmozdítják erőfeszítéseiket és nagyon boldoggá teszik őket. Olyan varázzsal veszik körül a családi kört, amely elűz minden sötét árnyat és vidám napfényt hoz be. A kölcsönös kedvesség és türelem Édenné alakítja az…

Read MoreLong right arrow

Október 3. Mihez hasonlít a képzetlen értelem? (351. o.)

Vesd elmédbe a Biblia igazságának magvát! – A megműveletlen föld és a képzetlen értelem között nagy a hasonlóság. A gyermekek és ifjak lelkébe az ellenség elveti a konkolyt, és ha a szülők nem vigyáznak, ezek felnőnek és rossz termést hoznak. Szüntelen vigyázni kell az elme talajának művelésénél és annak a bibliai igazságok drága magvával való…

Read MoreLong right arrow

Október 2. Milyen veszély fenyegeti azokat, akiknek kevés a hitük és az önuralmuk? (351. o.)

Kevesen ismerik fel azt a kárt, amelyet a kifogásolható témájú olvasmányok okoznak az embereknek. Leköti figyelmüket és érdeklődésük felébred ama téma iránt, amivel foglalkoznak. Mondatok vésődnek emlékezetükbe. Gondolatokat sugallnak nekik. Az író szelleme majdnem öntudatlanul befolyásolja az olvasót; rosszra irányítja elméjét és jellemét. Vannak, akiknek kevés a hitük és kevés az önuralmuk ereje, csak nehezen…

Read MoreLong right arrow

Október 1. Mit okoznak a komolytalan, izgató történetek? (349. o.)

Az izgató olvasmány nyugtalanná, álmodozóvá teszi a gyermeket. – A komolytalan, izgató történetek alkalmatlanná tesznek az élet gyakorlati kötelességeire. A képzelet világában élnek. Megfigyeltem azokat a gyermekeket, akiknek megengedték az ilyen történetek rendszeres olvasását. Akár otthon, akár máshol nyugtalanok, álmodozók voltak és csak a legegyszerűbb témákról tudtak beszélgetni. A vallásos gondolatok és beszélgetések teljesen idegenek…

Read MoreLong right arrow

Szeptember 30. Melyik más veszélyes forrás ellen kell állandóan védekeznünk? (348. o.)

A hitetlen szerzők. – A másik veszélyes forrás, ami ellen állandóan védekeznünk kell, a hitetlen szerzők műveinek olvasása. Az ilyen műveket az igazság ellensége irányítja, ezért senki nem olvashatja azokat lelkének veszélyeztetése nélkül. Az igaz, hogy némelyek, akik kapcsolatba kerülnek velük végül talpra állhatnak; de mindenki, aki foglalkozni kezd gonosz befolyásukkal, Sátán területére lép, aki…

Read MoreLong right arrow

Szeptember 29. Mivel árasztották el a világot? (348. o.)

A káros hatású könyvek előtérbe helyezése. – A világot olyan könyvekkel árasztják el, melyeket jobb volna megsemmisíteni, mint terjeszteni. Feltűnést keltő témával foglalkozó könyveket adnak ki és terjesztenek, melyek jó jövedelmi források, de jobb volna, ha ezeket az ifjúság sohasem olvasná. Az efféle könyvekben sátáni igézet van… {AH 412.3} 

Read MoreLong right arrow