A szegények segítésének száz módját is kitalálhatjuk. Segíthetjük a szegényeket oly tapintatosan is, hogy úgy érezzék, szívességet tesznek azzal, ha elfogadják ajándékainkat és rokonszenvünket. Gondoljunk arra: jobb adni, mint kapni! Testvéreink általában a leggyengédebb figyelmességet tanúsítják azok iránt, akiket meg akarnak tisztelni, és akik tiszteletére vágyakoznak, de egyáltalán nincs szükségük segítségükre. A szokás és a divat azt mondja: Adj azoknak, akik neked is adnak! Azonban a bibliai ajándékozás szabálya nem ez. Isten Igéje a magunk örömszerzésének eme módja ellen szól, hogy ilyen lelkülettel adjuk ajándékainkat, azt mondván: „…aki ad a gazdagnak; végre szűkölködésre jut” (Péld 22:16). {AH 474.3}
Eljön az az idő, amikor elveinket próbára teszik. Kezdjünk el arról gondolkozni, mit tehetünk Isten szegényeiért. Isten áldásainak részeseivé tehetjük őket. Gondolkozz azon, hogy melyik özvegynek, árvának vagy szegény családnak nyújthatsz segítséget, de ne kérkedő módon, hanem légy közvetítő csatorna, amelyen keresztül az Úr gazdagsága áldásként áradhat szegényeire… {AH 474.4}
