Március 25. Mi az, ami az elme megnyugtatására, a jellem felüdítésére és nemesítésére szolgál? (121. o.)

Munka, amely felüdíti lelkünket és nemesíti jellemünket. – A talaj művelésénél a gondos munkás azt tapasztalja, hogy alig álmodott kincsek tárulnak fel előtte. Senki sem érhet el sikert a földművelésben vagy a kertészetben, ha nem veszi figyelembe az azokkal kapcsolatos törvényeket. Tanulmányoznunk kell a növények minden fajtájának sajátos szükségleteit. A különböző fajták különböző talajt és megművelést kívánnak, és az azokat uraló törvények betartása a siker előfeltétele. Figyelemre van szükség az átültetésnél, hogy még egy gyökérszálat se szorítsunk össze vagy tegyünk rossz helyre, a fiatal palánták gondozásánál, a metszésnél és öntözésnél. Védenünk kell azokat az éjszakai fagytól, nappal pedig a tűző naptól. Ki kell irtanunk a gyomot, a fertőzéseket és a rovarbetegségeket. A növények nevelése és előkészítése nemcsak fontos oktatást ad a jellemfejlődést illetően, de maga a munka is a fejlődés eszköze. A gondosság, a türelem, a részletekre való odafigyelés, a törvény iránti engedelmesség ápolása a legfontosabb képzést nyújtja. Az élet titkával és a természet kedvességével való állandó kapcsolat, valamint a gyöngédség, amit az Isten teremtésének e gyönyörű tárgyaival való munka eredményez, mind az elme megnyugtatására, a jellem felüdítésére és nemesítésére szolgál. {AH 142.3}