Régóta kívánok szólni testvérnőinkhez arról, amit az Úr időről időre megmutat nekem: nagy hiba van közöttük. Nem ügyelnek arra, hogy a rossznak még a látszatától is őrizkedjenek. Nem mindnyájan körültekintőek magatartásukban, mint ami illik a kegyességet valló nőkhöz. Szavuk nem választékos és megfontolt, mint amaz asszonyoké, akik elfogadták Isten kegyelmét. Túlságosan bizalmaskodók a testvérekkel. Körülrajongják őket, vonzódnak hozzájuk és úgy látszik társaságukat keresik. Figyelmességük nagyon megörvendezteti őket. {AH 332.1}