Az első házasságot Isten alapította. – Isten adta össze az első házaspárt. Ennek az intézménynek a szerzője tehát a világegyetem Teremtője. „Tisztességes […] a házasság” (Zsid 13:4). Ez volt Isten egyik első ajándéka az embernek, és ez egyike annak a két intézménynek, amelyet Ádám a bűnbeesés után magával vitt az Éden kapuin túlra. Amikor az ember felismeri és követi a mennyei elveket ebben a kapcsolatban, a házasság áldás; őrzi az emberiség tisztaságát és boldogságát, kielégíti az ember társas igényét, nemesíti testi, értelmi és erkölcsi természetét. {AH 25.4}
Krisztus, aki Évát hitvestársként adta Ádámnak, első csodáját egy menyegzőn vitte véghez. Nyilvános működését menyegzőn kezdte, ahol barátok és rokonok együtt örvendeztek. Ezzel szentesítette a házasságot, és egyben elismerte mint olyan intézményt, amelyet ő maga alapított. Elrendelte, hogy a férfiak és nők szent házasságban egyesüljenek, családot alapítsanak, amelynek tagjait – a becsületesség koronájával homlokukon – a mennyei család tagjainak kell tartanunk. {AH 26.1}
Krisztus megtisztelte a házastársi viszonyt azzal is, hogy a közte és megváltottai közötti kapcsolat egyik jelképévé tette. Ő maga a vőlegény, az egyház a menyasszony, akiről mint választottjáról ezt mondja: „Mindenestől szép vagy, én mátkám, és semmi szeplő nincs benned!” (Énekek 4:7.) {AH 26.2}
