4. A FIÚ ISTEN


És az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal. (János 1:14)
Az angyal azt mondta Máriának, hogy a Szentlélek száll rá, és a gyermek szent lesz. Mivel Jézus isteni és emberi egyszerre, képes mindenkit megmenteni, aki hozzá megy.
Istensége erőt ad neki, hogy megváltoztasson bennünket.
Kereszthalála lehetővé teszi számára, hogy megmentsen minket.
Az emberi természete pedig képessé teszi arra, hogy együtt érezzen és törődjön velünk.
Ha a barátod azt kérné, hogy bizonyítsd be Jézus isteni mivoltát, hogyan igazolnád számára Jézus isteni tulajdonságait?
A Szentírás válaszát három helyről is idézem:
(Mikeás 5:2)
„De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.”
(János 5:26)
„Mert amiként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában.”
(Zsidók 13:8)
„Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.”
A barátod esetleg gyakran hallja azt, hogy Jézust az Ember Fiának is nevezik. Hogyan segíthetsz neki megérteni, hogy a Biblia Jézus emberi természetéről is beszél, arról, hogy emberi érzések voltak benne, és arról, hogy az Atyjától függött?
A Szentírás válaszát több helyről is idézem Jézus emberi természetével kapcsolatban:
(Zsidók 5:2)
„Aki képes együtt érezni a tudatlanokkal és tévelygőkkel …”
(Máté 9:35-36)
„És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten országának evangyéliomát, és gyógyítván mindenféle betegséget és mindenféle erőtelenséget a nép között.
Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indula rajtok, mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok.”
(János 11:33-35)
„Jézus azért, amint látja vala, hogy (Lázárnak testvére, Mária) sír és sírnak a vele jött zsidók is, elbúsula lelkében és igen megrendüle.
És monda: Hová helyeztétek őt? Mondának néki: Uram, jer és lásd meg!
Könnyekre fakadt Jézus.”
(Máté 4:2)
„És mikor negyven nap és negyven éjjel bőjtölt vala, végre megéhezék.”
(Márk 1:35)
„Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelvén, kiméne, és elméne egy puszta helyre és ott imádkozék.”
Emberi természete által Krisztus magához öleli az emberiséget; isteni természete által megragadja a Végtelen trónját, egyesítve bennünket Istennel.
Istenként milyen áldozatot hozott értünk, és miért?
(Filippi 2:6-8)
„Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő,
Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;
És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.”
Nem emberek kötelezték Krisztust az akarata ellenére, hanem Ő döntött úgy, hogy a helyünkbe lép.
Nem a saját bűnei miatt szenvedett, hanem a mi bűneinkért lett megkötözve.
Nem az Ő kárhoztatása vitte a keresztre, hanem a mi bűneink okozták a halálát.
Kész volt elvállalni a kárhoztatást és a keresztre feszítést, hogy neked és nekem bocsánatot szerezzen, szabaddá tegyen és örök életet adjon.
Elfogadtad-e már ezt a hatalmas szeretetajándékot?
Ámen!
Melyik prófécia adja meg Jézus szolgálatának és halálának az idejét?
A választ Dániel próféta könyvében kell keresnünk, mert az ő jövendölései adják meg számunkra a kulcsot. Mindez Isten bölcs tervezéséről tanúskodik. Azáltal, hogy Isten pontos időrendet adott Jézus szolgálatáról és kereszthaláláról, megmutatta, hogy Ő a földi történések ura. A hívők számára ez olyan fogódzót jelent, amelybe a hitükkel bele kapaszkodhatnak. Bizonyosságot ad, hogy Isten minden ígérete valóra válik.
Dániel próféta könyve alapján hol zajlik az ítélethozatal?
A Szentírás válasza:
(Dániel 7:9-10)
„Nézém, míg királyi székek tétetének, és az öreg korú leüle, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz;
Tűzfolyam foly és jő vala ki az ő színe felől; ezerszer ezeren szolgálának néki, és tízezerszer tízezeren állának előtte; ítélők ülének le, és könyvek nyittatának meg.”
Az angyal Dániel figyelmét az Úr tróntermére irányítja. Itt a próféta tanúja lehet annak a jelenetnek, ahogyan a mennyei szentélyben éppen felállítják a világegyetem felett ítélkező legfelsőbb bíróságot.
Ki volt ez az angyal, aki Dániel segítségére volt a látomás megértésében?
A Szentírás válasza:
(Dániel 8:16,23)
„És emberi szót hallék az Ulai közén; kiálta pedig és monda: Gábriel, értesd meg azzal a látást!”
„A te esedezésed kezdetén egy szózat támadt (mondja Gábriel arkangyal Dánielnek), és én eljöttem, hogy megjelentsem; mert te kedves vagy: vedd eszedbe azért a szózatot, és értsd meg a látomást!”
Az ószövetségi időkben mit jelentett a földi szenthely, más szóval a szentély megtisztítása és helyreállítása minden izraelita számára?
Az egyiptomi szabadulás után, a pusztai vándorlás alatt, Isten népének egy szent sátort kellett építeniük, a mennyei templom mintájára.
Isten a mennyei templomot Mózesnek mutatta meg. A földi szentélyszolgálat során a zsidók minden nap megvallhatták bűneiket. Ekkor áldozati állatot hoztak a szenthelyre. Minden egyes ilyen állat Jézust jelképezte. Nap mint nap megtörtént, hogy a bűnösről a helyettesre ruházták át a vétket, amit azután a zsidó pap az áldozat vérével bevitt a szenthelyen belülre.
Nem csak az áldozati bárány, hanem minden pap Jézus helyetteseként járt el, beleértve a Főpapot is, hiszen Jézus a mi Főpapunk is, mert Jézus képvisel bennünket a mennyei szentélyben.
Egyszer az év során, mégpedig az engesztelés napján a szenthelyet megtisztították mindattól a bűntől, melyet az izraeliták az előző évben megvallottak, s amely így a szenthelyet terhelte. Ez a nap tehát egy nagyon komoly ítéleti nap volt, itt a földön, a mennyei ítélet mintájára!
(3Mózes 16:29–30; 23:27–28)
Mert a nap végére az izraeliták vagy megbánták és megvallották vétkeiket, és akkor megbocsátásban és bűneik elengedésében részesültek, vagy magukban tartották szégyenüket, lehetetlenné téve ezzel a megbocsátást.
Így minden zsidó, aki megbánta és megvallotta bűnét, felmentő ítéletet kapott, aki pedig nem volt hajlandó megvallani bűneit, azzal a személlyel kapcsolatban elmarasztaló (vagyis kárhoztató) ítélet született, és kizárták a táborból.
Mikor fog elkezdődni a mennyei szentélyben is az ítélkezés, más szóval, mikor derül ki a szenthely igazsága?
A Szentírás válasza:
(Dániel 8:14,17)
„És monda nékem: Kétezer és háromszáz estvéig és reggelig, azután kiderül a szenthely (szentély) igazsága.
És oda jöve, ahol én állék, és amint jöve, megrettenék és orczámra esém, és monda nékem: Értsd meg, embernek fia! mert az utolsó időre szól ez a látomás.”
A mennyei szentély megtisztítása a 2300 nap leteltével kezdődik el. A 2300 nap leteltével elkezdődő időszak lesz az utolsó idő, más szóval az idők vége, Jézus visszajövetele előtt.
A Szentírásban szereplő jövendölésekben hogyan kell értelmeznünk egy-egy prófétai napot?
A Szentírás válasza:
(4Mózes 14:34)
„A napok száma szerint, amelyeken megkémleltétek a földet, (tudniillik negyven napon, egy-egy napért egy-egy esztendő), negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését, és megismeritek az én elfordulásomat.”
Így tehát a 2300 nap nem 6 és fél évet, hanem 2300 évet jelent, ami már valóban elvezethet bennünket a végidőben elkezdődő mennyei szenthely megtisztításához, más szóval az ítélethozatal megkezdéséhez.
Mikor veszi kezdetét ez a teljes, egybefüggő próféciai időszak?
A Szentírás válasza:
(Dániel 9:25)
„Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.”
A próféciában megjelölt időintervallum akkor kezdődik el, amikor a Jeruzsálem helyreállításáról és újjáépítéséről szóló parancs kiadásra kerül.
Kr. e. 605-ben Nabukodonozor babiloni király megtámadta Jeruzsálemet, és az elkövetkező 18-19 év alatt a várost a Salamon által épített templommal együtt szinte teljességgel lerombolták. Ez alatt az idő alatt rengeteg zsidó hadifoglyot elhurcoltak magukkal.
Azonban 66-67 évvel később (Kr. e. 538-539-ben) a médek és a perzsák seregei legyőzték a babiloniakat.
Ezt követően 82 évvel később, Kr. e. 457-ben Artaxerxész perzsa király kiadott egy rendeletet, melyben engedélyezte a Jeruzsálemből elhurcolt zsidóknak a hazájukba való visszatérést és ő engedte meg Jeruzsálem utcáinak helyreállítását és a város falainak újjáépítését is. Erről a rendeletről Ezsdrás könyvében is olvashatunk.
(Ezsdrás 7:12–13)
„Artaxerxes, a királyok királya Ezsdrás papnak, ki a menny Istenének törvényében bölcs írástudó és a többi.
Szabadságot adok, hogy valaki országomban Izráel népe, papjai és a Léviták közül Jeruzsálembe akar menni, veled elmehet.”
A 2300 éves prófécia melyik része vonatkozik közvetlenül Dániel népére, vagyis a zsidó emberekre?
A Szentírás válasza:
(Dániel 9:24)
„Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente.”
Gábriel azzal kezdi magyarázatát, hogy 70 hetet (vagyis 70×7= 490 prófétai napot= 490 év) jelöl meg, amely kifejezetten a zsidó nép számára szabatott (tehát ezt le kell vonni a próféciában megjövendölt teljes időintervallumból, azaz a 2300 évből, mert abból szabatik le, vagyis vétetik el).
A Jeruzsálem újjáépítéséről szóló rendelet kiadásától számítva (amelyet Artaxerxes perzsa király adott ki), mennyi idő telik el Jézus Krisztus Messiássá való felkenetéséig?
A Szentírás válasza:
(Dániel 9:25)
„Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.”
A Jeruzsálem helyreállításáról és újjáépítéséről szóló Kr. e. 457-es rendelettől számítva a Messiás eljöveteléig 69 prófétikus hét, vagyis 483 prófétikus nap (7×69= 483) telik el. Minthogy egy prófétikus nap egy valós esztendőt jelent, ennek értelmében tehát 483 évet kell számolnunk a Jeruzsálem újjáépítéséről szóló rendelettől a Messiás megjelenéséig.
Amennyiben a prófécia, a Kr e. 457-ben kiadott, a Jeruzsálem falainak újjáépítésére vonatkozó rendelettel veszi kezdetét, és egy onnantól számított, pontosan 483 éves időszakot ölel fel, akkor pontosan Kr. u. 27-be vezet el bennünket.
Így tehát Dániel próféciája alapján Kr. u. 27 őszén kellett megtörténnie a Messiás felkenetésének, vagyis akkor került sor Krisztus megkeresztelkedésére. Ez így is volt!
Mi történt akkor, amikor Jézus megkeresztelkedett?
A Szentírás válasza:
(Apostolok cselekedetei 10:38)
„A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szent Lélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ő vele.”
A héber eredetű Messiás, illetve a görög eredetű Krisztus szó, magyarul lefordítva Felkentet jelent.
Jézus, a Szentlélektől való felkenetése által lett Messiássá, a keresztsége alkalmával, ezért a messiási küldetését a keresztségével kezdte meg.
A 70 profetikus hét első 69 hete Kr. u. 27-ben Krisztus keresztségével telt le. Egy hét, vagyis hét esztendő azonban még hátravan.
A próféciában mikor kerül sor Krisztus kereszthalálára, amivel a Megváltó egyúttal a helyettes áldozati felajánlás, vagyis a zsidó szentélyszolgálatnak is véget vetett?
A Szentírás válasza:
(Dániel 9:27)
„És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, amíg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad.”
Tehát, ahogy az előbb beszéltük, hét esztendő még hátravan. Ennek az utolsó prófétikus hétnek a közepén eltöröltetik a helyettes állattal történő áldozati felajánlás rendszere. A Messiás kiirtatik, vagyis kereszthalált hal.
A jövendölés szerint tehát Jézust három és fél évvel a Kr. u. 27-ben való megkeresztelkedése után keresztre feszítik.
Mindezek alapján ekkor már Kr. u. 31 tavaszán járunk. Jézust valóban tavasszal végezték ki, pontosan a pászka,
vagyis a zsidó húsvét ünnepén, ahogyan azt az Úr prófétája Dániel, döbbenetes pontossággal, előre megjövendölte.
Mi történt a zsidó templomban, amikor Krisztust keresztre feszítették?
A Szentírás válasza:
(Máté 27:51)
„És ímé a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének.”
A kárpit kettészakadása a jeruzsálemi templomban, az ószövetségi sátorszolgálat óta tartó áldozati rendszer végét jelképezte.
Jézus a mi helyettesünk, Ő áldoztatott meg érettünk a 7 év felén, vagyis a keresztségi felkenetése után 3 és fél évvel.
Tehát már csak a 7 év második fele maradt hátra. Ezzel a 3 és fél évvel, Kr. u. 34-hez jutunk.
Kr. u. 34-ben, amint azt Dániel próféta 490 évvel előre megjövendölte, Izrael népe végül megpecsételte saját sorsát.
A zsidó főpap, aki a Szanhedrint, azaz a legfőbb zsidó tanácsot képviselte és ennek nevében beszélt, hivatalosan is megtagadta Jézust, és Istvánt, az első keresztény mártírt halálra kövezték. A tanítványok elmenekültek Jeruzsálemből, így az evangéliumot elkezdték hirdetni a nem zsidó származású embereknek is.
Az általunk eddig tanulmányozott 490 esztendős időszak egy kisebb része a 2300 évnek.
Ez a 490 év kifejezetten a zsidókra és a Messiás eljövetelére vonatkozott.
Amennyiben a legutolsó dátumunkhoz, azaz a Kr. u. 34-hez 1810 évet még hozzáadunk (hiszen 2300-490= 1810), akkor 1844-et kapunk.
Amennyire Jézus Krisztusnak
a Kr. u. 27-es megkeresztelkedése
és a Kr. u. 31-ben történő kereszthalála bizonyos, épp annyira biztos az is, hogy az ítélet Kr. u. 1844-ben vette kezdetét.
A teljes 2300 éves prófécia tehát az idők végéhez vezet bennünket, vagyis ahhoz az időponthoz, amikor a mennyben lévő igazi szentély megtisztíttatik. Ez annyit jelent, hogy Krisztus, a mi közbenjáró Főpapunk elkezdi a Föld végső ítéletét.
Amikor befejezi a megváltás munkájának ezt az utolsó szakaszát, akkor visszajön azokért az igazakért, akiknek véglegesen eltörölte bűneiket, a mennyei szentély megtisztítása során.
Ezért nevezi a Biblia Jézust az „örökkévalóság Atyjának”, mivel örök életet csak Ő adhat nekünk, mert az Ő ítélőszéke előtt kell mindannyiuknak megállni.
(Ézsaiás 9:6)
„Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!”
(2Korinthus 5:10)
„Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék aszerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.”
Tudván, hogy az ítélet órája már 1844-ben elérkezett, kell-e ezért valamit is változtatunk az életünkön?
A Szentírás válasza:
(Róma 13:11,14)
„Ezt pedig cselekedjétek, tudván az időt, hogy ideje már, hogy az álomból felserkenjünk; mert most közelebb van hozzánk az idvesség, mint amikor hívőkké lettünk.
Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra.”
Milyen biztosítékot ad számunkra az Úr az ítélettel kapcsolatban?
A Szentírás válasza:
(Zsidó 7:25-26)
„Ennekokáért Ő mindenképen idvezítheti is azokat, akik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök.
Mert ilyen főpap illet vala minket, szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elválasztott, és aki az egeknél magasságosabb lőn.”
Ha bármelyikünknek is egyedül kellene megállnia Isten ítélőszéke előtt, semmi reményünk nem lehetne! Jézus azonban – a mi érdekünkben – helyettünk áll majd ott!
Micsoda biztosítékunk van! Krisztusban való reményünk okot ad az ujjongó örömre: ő a legjobb, leghűségesebb barátunk, aki Isten trónja előtt is a mi érdekeinket fogja képviselni! Ámen!
ÖSSZEFOGLALÁS
Isten, az örökkévaló Fiúban, Jézus Krisztusban öltött testet. Ő általa teremtetett minden, benne lett nyilvánvalóvá Isten jelleme, általa teljesedett az emberiség megváltása és Ő ítéli meg a földet.
Az örökké igaz Isten igaz emberré lett Jézus Krisztusban. A Szentlélek által fogantatott és Szűz Máriától született.
Emberként élt, mint ember megkísértetett, de tökéletes megtestesítője volt Isten igazságosságának és szeretetének. Csodái által kinyilatkoztatta Isten hatalmát, és bizonyította, hogy Ő a megígért Messiás. Bűneinkért önként vállalta helyettünk a szenvedést és a kereszthalált; feltámadt a halálból és felment a mennybe, hogy közbenjárjon értünk a mennyei szentélyben.
Népe végleges megszabadításáért újra eljön dicsőségben, és mindent újjátesz.
IMÁDKOZZUNK EGYÜTT
Drága Atyám!
Köszönöm, hogy elküldted Jézust a földre mint isteni-emberi lényt, hogy üdvösséget adjon számomra. Kérlek, segíts, hogy vágyjam Őt naponta követni. Segíts, hogy a kapcsolatom naponta meghittebbé növekedjen vele.
Elfogadom Jézust Megváltómnak, Uramnak és Főpapomnak az ítélet során. Bármiről kész vagyok lemondani, ami közénk áll.
Bocsásd meg bűneimet, és kérlek, add nekem az erődet, hogy életemet a te akaratod szerint éljem!
A Ő szerető nevében kérem. Ámen.
Összeállította: Rinkó Sándor, A Hetednapi Adventista Egyház Hitelvei és a „Keresd az igazságot” című Bibliatanulmány sorozat, valamint Háló Sándor: „Alapvető Bibliaismeret” című keresztségi tanítások alapján.

2020. November.