A jövendő dicsőség látomása. – Jézus vezetésével valamennyien leszálltunk a városból e földre, nagy és hatalmas hegyre, amely nem tudta Jézust elhordozni, és hatalmas síksággá vált ketté (Zak 14:4). Ekkor feltekintettünk és láttuk a nagy várost tizenkét alapjával és tizenkét kapujával, hármat minden oldalán és minden kapunál egy angyalt. Mindnyájan felkiáltottunk: A város, a nagy város leszáll, leszáll Istentől a mennyből! A város lejött és elhelyezkedett azon a helyen, ahol álltunk. Megszemléltük a városon kívül levő dicsőséges dolgokat. A legdicsőbb házakat láttam, amelyek ezüstnek látszottak, és amelyeket négy, gyönggyel ékesített csodálatos oszlop tartott. Ezek voltak a megváltott szentek hajlékai. Mindegyiket arany párkány ékesített. Sok szentet láttam, ők bementek a házakba, levették ragyogó koronájukat és a párkányra helyezték, azután kijöttek és munkálkodni kezdtek a házak mellett elterülő földeken; de nem úgy, ahogyan nekünk kell dolgoznunk e földön! Nem, nem! Fenséges fény sugárzott mindnyájuk feje felett és hangos szóval állandóan dicsőítették és magasztalták Istent. {AH 546.1}