Emlékezz gyermekkorodra! Ne csak szigorral bánj gyermekeiddel, elfelejtve gyermekkorodat és azt, hogy ők még csak gyermekek! Ne várd el tőlük, hogy tökéletesek legyenek! Ne igyekezz őket egyszerre felnőtt férfiakká és nőkké tenni cselekedeteikben! Ha így teszel, bezárod a közeledés ajtaját, amely máskülönben nyitva állt volna számodra. Arra ösztönzöd őket, hogy ajtót nyissanak az ártalmas befolyások előtt, és mások előtt is, akik megmérgezik fiatal elméjüket, még mielőtt a veszély tudatára ébrednél… {AH 196.1}
A szülők ne felejtsék el saját gyermekkori éveiket; azt, hogy mennyire vágyakoztak rokonszenvre és szeretetre és milyen boldogtalanok voltak, amikor korholták és ingerülten szidták őket. Legyenek újra fiatalok érzéseikben és ereszkedjenek le gyermekeikhez, hogy megértsék szükségleteiket. {AH 196.2}