Vannak olyan szórakozások – tánc, kártya, sakk, dámajáték stb. -, amelyeket nem helyeselhetünk, mert a menny elítéli azokat. Az effajta szórakozások ajtót nyitnak a gonoszságnak. Céljuk nem áldásos, hanem izgató hatású, némelyeknél felkelti a szenvedélyt olyan játékok iránt, melyek a szerencsejátékhoz és kicsapongáshoz vezetnek. Minden ilyen játékot ítéljenek el a keresztények és teljesen ártatlannal helyettesítsék azt. {AH 498.2}