Ajánlott videók:
Bibliai időkre jellemző zenék:
Nem csak a szöveg számít érv:
Média, kütyük, online világ:
Ajánlott olvasni való:
Az vagyok, amit felveszek, amit megnézek, ami körülvesz?
https://uspace.hu/lelek/az-vagyok-amit-felveszek-amit-megnezek-ami-koeruelvesz-1
Megszámoltad valaha is, hogy egy nap alatt mennyi reklámot fogadsz be, és belegondoltál már abba, hogy mindez hogyan hat rád, a viselkedésedre, a megjelenésedre, az étkezésedre és egyéb szokásaidra?
A reklámok évtizedek, sőt, évszázadok óta hozzátartoznak az emberiség mindennapjaihoz, ám akkora mértéket, mint manapság, a digitális technológia által létrejött állandóan fejlődő és változó világban, még sosem öltött ez a műfaj. Valószínűleg nem tudsz visszaemlékezni arra, hogy például tegnap, mennyi ilyesféle tartalomba futottál bele az utcán, köztereken, a telefonodon vagy laptopodon, de mi lenne, ha tennél egy próbát holnap? Figyeld meg (ha nagyon maximalista vagy, számold meg), mennyi olyan kép, videó, plakát, matrica jön veled szembe, ami valamilyen módon megmozgat, így vagy úgy, de hat rád. Meg fogsz lepődni!
Valamilyenné válni, de milyen áron?
„A plakátok, a reklámok, és a különféle médiafelületek célja, hogy valamilyen alapvető szükségletre hassanak, ezáltal vásárló ösztönző erejük van. A reklámok jellege gyakran befolyásolja a testképet, a szociális kapcsolatokat, akár az egész személyiséget – magyarázza Sárga Noémi, pszichológus. – Az egyik alapvető szükségletünk a valahova tartozás igénye, mivel enélkül korábban nem éltünk volna túl, nem véletlen, hogy a társadalomból való kirekesztés különböző formái mindig is a legnagyobb büntetések voltak a történelem során. A reklámok éppen ezért szeretik ezt az erős hajtóerőt kihasználni, és direkten vagy rejtetten, de erre az igényünkre hatnak. Kamaszkorban ez különösen meghatározó igény, ilyenkor alakul ki ugyanis egy fiatalban a kép saját magáról, formálódik az identitása, ráadásul ez a korosztály különösen befolyásolható. Ez azért van, mert éppen alakulnak a gondolatai a világról és önmagáról, ezért is könnyű a tinédzsereket megszólítani. Ezekben az években áthelyeződik a fókusz a szülőkről a barátokra és példaképekre, a velük való azonosulás, időtöltés, közös tevékenységek kerülnek előtérbe minden pozitív és negatív velejárójával. Mert ugye, ha valakinek iPhone-ja van a társaságban, a többiek számára is vonzóvá válik egy ilyen telefon, de ugyanez igaz a márkás cipőkre, népszerű hobbikra, utazási célokra, egészséggel összefüggő kiegészítőkre, és egyéb megjelenést érintő trendekre is.”
A szakértő szerint a közösségi média, és az ott látott tartalmak két dologra erősítenek rá igazán:
1. FOMO (Fear Of Missing Out), azaz a valamiből való kimaradás érzése, ami olyannyira erőteljesen hat (és nemcsak a fiatal generációra, de a felnőttekre is), hogy gyakran negatívan befolyásolja az egyént, aki a személyiségét egyáltalán nem erősítő irányba is elmehet.
2. Összehasonlítgatás, ami az egyik legkárosabb dolog, ami az embereket érheti, ennek ellenére a közösségi média felvirágzásával mára akkora mértéket ölt, hogy az egyik vezető önbizalomromboló viselkedéssé nőtte ki magát, ami ellen csak nagyon tudatosan lehetséges fellépni. Hiszen ha azt látom, hogy nem csinálok annyi mindent, nem azokat csinálom, nem úgy nézek ki, mint a számomra példakövető emberek, influencerek, celebek, hírességek stb. úgy érezhetem kimaradok, lemaradok, kevesebb vagyok, mint a többiek.
Mindegyik pontot felerősítik a világból ömlő, gyakran kéretlen reklámok és tartalmak, amik egyrészt állandó vásárlásra buzdítanak, másrészt annyira irreális képet mutatnak, hogy egyszerűen becsapnak, és azt üzenik, ez a valóság.
Sok esetben hiába tudjuk, hiszen van egy tudatos szűrőnk, hogy amit látunk, az nem élethű, tudattalanul mégis képes behúzni minket. Főleg azért, mert az óriásplakátokról, járművekről, kisebb-nagyobb hirdetőoszlopokról, telefonról, számítógépről visszaköszönő hirdetések és tartalmak jellemzően már a tökéletesen beállított, több napos vagy hetes előmunkával járó, filterezett, retusált végeredmények. Ezt sajnos bárki hajlamos lehet elfelejteni, amikor valami beszippantja őt, és egy pillanat alatt megszületik a gondolat, miszerint: „Én is olyan szeretnék lenni!”
Jó lesz nekem, ha azt viselem, amit mások?
Ezzel kapcsolatban két dologról érdemes szót ejteni a pszichológus szerint: a hovatartozás erejéről és az önértékelésről.
„Ha a hovatartozásról van szó, bizonyos mértékben segíthet az egyénnek, ha enged a reklámok csábításának, valamint a közösség erejének, és ugyanolyan, vagy hasonló stílusú holmikat választ, mint az őt körülvevő társaság. Például azért, mert ezáltal ő is az adott csoport tagjának fogja magát érezni, ezen felül egy olyan célközönség tagjának is, amit az adott márka, stílus meghatároz, üzenettel bír. Ezzel az illető úgy érezheti, ő is rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amikkel a csoport, a márka, a stílus felruházza azt a bizonyos terméket. Ebből jön az az érzés a fiatalban, hogy tartozik valahova.
A másik, ennél rombolóbb szempont, hogy egy ruhadarab nem ugyanúgy fog állni mindenkin. Nem olyan lesz benne senki, mint a modellek, akiket retusálnak, akikre csipeszekkel vagy számítógépes programokkal ráillesztik a ruhát, és nem is olyan lesz benne senki, mint a barátnője, osztálytársa, kedvenc influenszere, sztárja. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem mindenkinek vannak anyagi forrásai a legújabb és legdivatosabb holmik megvásárlására. A felsoroltak nagy mértékben ronthatják az önértékelést, és erősíthetik az összehasonlítgatást, főleg, hogy nem azt fogja látni a fiatal a tükörben, amit szeretett volna. Rá kell majd jönnie, hogy nincs olyan hosszú combja, vékony karja, kerek melle, izmos lába és háta, szögletes álla, ha a fiúkra gondolunk. Ez amellett, hogy negatívan hat, a társaságon belüli méricskélést is mélyíti.”
A közösségi média hamis világa
A kamaszkor egy kifejezetten intenzív időszak, ilyenkor mindent sokkal áthatóbban él meg az ember, és teljesen normális, hogy keresed önmagad, miközben meg is akarod mutatni, aki vagy. Ehhez az egyik legfőbb eszköz a külső. Ha azonban nem belülről érkeznek az igényeid, hanem többnyire a médiából táplálkozol, és általa akarod meghatározni a személyiséged, önbizalomhiányt, kétségeket, szorongást és torz szokásokat kockáztatsz meg.
„Érdemes lenne mások helyett saját magadhoz mérni magad. Hatalmas nyomást helyez mindenkire, ha ahelyett, hogy a saját életüket és eredményeiket szemlélnék, arra koncentrálnak, amit a média és a reklámok mutatnak. Ezzel folyamatosan úgy érezheti bárki, hogy valamilyennek kellene lennie, valahol kellene már tartania, valamit mindig kellene csinálni, hogy elfogadják és szeressék. Ettől szintén a nem reális irányba torzulnak a magunkkal szembeni elvárások – hívja fel a figyelmet a szakértő. – Azt sem érdemes elfelejteni, hogy amit például a közösségi médiában látunk, egy jó fotó, egy rövid videó, az az illető napjából talán csak pár percet jelenít meg, viszont azt sugallja, az egész napja, sőt minden napja ilyen. Nem látható, mi van mögötte, hogyan érte el, honnét indult, mit tett azért, hogy ez megvalósuljon, és főként, hogy milyen a kamerákon kívüli élete.”
Akárhogy is nézzük, a média és a reklámok egyik legfőbb üzenete a „Tartozz valahova!” érzés, ezen belül is az, hogy bárki átélhesse, amit az adott tartalom közvetít, ezáltal pedig nagyra tartott, szeretett személy legyen. Ezért van gyakran összekapcsolva a vékonyság, a kigyúrtság, a luxusmárkák és egészségtrendek a valahova tartozás élményével és a szerethetőséggel. Sokaknak fel sem tűnik, hogy ez az egész erről szól, tudattalanul viszont átmegy az üzenet. Hiába van egy egészséges személyiségfejlődés, amin mindenki keresztüljut, gondolat- és értékrendszer, tudatosság, önreflexió, kisebb-nagyobb mértékben így is hatással tud lenni ránk az, ami körülvesz.
Szerző:Légrádi Júlia
Szakmai háttér:Sárga Noémi, pszichológus
Ellen G. White: Üzenet az ifjúságnak
Olvasmányaink kiválasztása
A nevelés nem más, mint a testi, értelmi és lelki erők előkészítése az élet kötelességeinek legjobb teljesítésére. A kitartás, állhatatosság, valamint az értelem ereje és tevékenysége csökken, vagy fokozódik, aszerint, hogy miképpen használjuk fel. Az elmét úgy kell nevelni, hogy minden képessége részarányosan fejlődjön ki. {MYP 271.1}
Sok ifjú mohón vágyakozik olvasmányok után. Mindazt olvasni akarják, ami csak a kezükbe kerül. Ügyeljenek arra, hogy mit olvasnak, éppúgy arra is, hogy mit hallgatnak. Azt tapasztaltam, hogy a meg nem felelő olvasmány romlásukat okozhatja. Sátánnak ezer útja van a fiatalság lelki világának megrontására. Egy pillanatra sincsenek biztonságban, éberségre van szükségük. Állandóan ügyeljenek magukra, hogy ne váljanak az ellenség csábításának áldozataivá. {MYP 271.2}
Egészségtelen olvasmányok befolyása
Sátán jól tudja, hogy a lelkivilágot, értelmet, nagymértékben befolyásolja mindaz, amit magába szív. Ezért arra törekszik, hogy úgy a fiatalokat, mint az idősebbeket mondák, mesék, elbeszélések, regények és egyéb irodalom olvasására bírja. Az ilyen irodalom olvasói alkalmatlanokká válnak közvetlen kötelességek elvégzésére. Valószínűtlen életet élnek és nem kívánják kutatni Isten Igéjét, nem kívánnak táplálkozni a mennyei mannából. A megerősödésre szoruló elme elgyengül és elveszíti képességét a Krisztus missziójával és munkájával összefüggő nagy igazságok tanulmányozására. Ezen igazságok megerősítenék az értelmet, felébresztenék a szunnyadó képességeket és erős, komoly kívánságot gyújtanának fel, hogy úgy győzzünk, mint ahogy Krisztus győzött. ! {MYP 271.3}
A lelki élet ellenségei
Ha a kiadott könyvek nagy százalékát megsemmisítenék, oly ragálynak vetnének gátat, amely sajnos, rettenetes munkát végez az emberek lelkivilágán. Szerelmi regények, könnyelmű és izgató történetek, sőt még az úgynevezett vallásos regények, – melyekhez a szerző erkölcsi tanulságot is fűz – átkára vannak az olvasónak. Lehet, hogy a szerző, történeteibe vallásos kijelentéseket, érzelmeket sző, de a legtöbb esetben a Sátán van ott angyal leplébe öltözve, hogy annál eredményesebben csaljon és csábíthasson. Senki sincs olyan biztonságban a kísértésektől, senki nem olyan megállapodott, méggyökerezett a helyes elvekben, hogy veszély nélkül olvashatná ezeket a történeteket. {MYP 272.1}
Költött élmények olvasói oly rossz szórakozásnak hódolnak, amely rombolja a lelki életet és elhomályosítja a szent Könyv szépségét. Egészségtelen izgalmat hoz létre, lázba hozza a képzeletet és alkalmatlanná teszi az elmét a hasznos munkára. Elvonja a lelket az imádkozástól és képtelenné teszi mindennemű lelki munkára. {MYP 272.2}
Ifjúságunk sok tagját Isten magasabbrendű képességekkel áldotta meg. Igen gyakran azonban elgyengítették képességeiket, megzavarták és gyengítették értelmi erőiket, éveken át nem növekedtek a kegyelemben és hitelveink ismeretében, – olvasmányaik helytelen megválasztása miatt. Azok, akik az Úr közeli eljövetelét várják, s várják azt a csodálatos elváltozást, amikor “ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik”, azoknak a kegyelmi idő alatt magasabb színvonalon kellene állniuk. {MYP 272.3}
Kedves fiatal barátaim, ítéljétek meg saját tapasztalataitokból az izgató történetek hatását. Vajon ilyen olvasmányok után fel tudjátok-e nyitni a Bibliát és tudjátok-e érdeklődéssel olvasni az Igét? Vajon nem találjátok ilyenkor unalmasnak Isten könyvét? Ama szerelmi történet megbűvölte lelketeket, lerontva egész rugalmasságát. Lehetetlenné teszi számotokra, hogy figyelmeteket az örök boldogságot érintő, fontos, fenséges igazságokra összpontosítsátok. {MYP 273.1}
Utasítsatok határozottan vissza minden selejtes, értéktelen olvasmányt, mert nem fogja lelki életeteket erősíteni, hanem oly érzelmeket visz be benső világotokba, amelyek megrontják gondolataitokat. Jézust akarják veletek elfelejtetni és rábírnak benneteket, hogy kevesebbet foglalkozzatok az Ő becses tanításaival. Tartsátok távol magatokat mindattól, ami rossz irányba terelné gondolataitokat. Ne terheljétek meg az elmét selejtes regényekkel, amelyek nem adhatnak erőt értelmi képességeiteknek. – A gondolatok’ hasonlóak lesznek a lélek táplálékához. {MYP 273.2}
A könyvek Könyve
Az ember vallásos lelkületének mivoltát azon könyvek jellege mutatja, amelyeket szabad pillanataiban olvas. Hogy az ifjúság kedélyvilága egészséges legyen és józan vallási elvei legyenek, ápolnia kell a közösséget Istennel az Ige alapján. A Biblia a mi vezetőnk a jobb, magasabbrendű élet felé, mert megmutatja az üdvösség útját Krisztus által. A Biblia tartalmazza a legtanulságosabb és legérdekesebb történelmet és életrajzokat, amit valaha is írtak. Azok, akiknek képzeletét még nem rontották még selejtes regények, a Bibliát a legérdekesebb könyvnek fogják tartani. {MYP 273.3}
A Biblia a könyvek könyve. Ha szereted Isten szavát és lehetőségeid szerint kutatsz benne, hogy gazdag kincseinek birtokába kerülj és minden jócselekedetre tökéletesen felkészülj, akkor biztos lehetsz, hogy Jézus az, aki téged magához vonz. Csak alkalmilag olvasni az írást, anélkül, hogy megértenéd Krisztus tanításait, azért, hogy követelményeinek eleget tehess,- egyáltalán nem elég… Vannak kincsek Isten szavában, melyeket csak úgy lehet felfedezni, ha mélyen ásunk az igazság bányájában. {MYP 274.1}
Az érzéki ember visszautasítja az igazságot, de a megtért lélek csodálatos változáson megy át. Az a könyv, amely azelőtt nem érdekelt bennünket, mert olyan igazságokat mutatott be, melyek bűnöző életünk ellen tettek bizonyságot, most a, lélek igazi táplálékává lesz, az élet örömévé és vigaszává. Megszentelt lapjait az igazság napja világítja meg és a Szentlélek szól lelkűnkhöz. {MYP 274.2}
Mindazok, akik szerették a könnyű, értéktelen olvasmányokat, irányítsák figyelmüket a biztos prófétai beszédre. Vegyétek Bibliátokat és tanulmányozzátok újult érdeklődéssel az Ó és Ujtestamentum szent feljegyzéseit. Minél gyakrabban és minél alaposabban tanulmányozzátok a Bibliát, annál szebbnek fog az tűnni, annál kevésbé fogtok könnyű fajsúlyú olvasmányok után vágyni. Szorítsátok szívetekhez ezt az értékes könyvet. Barát és vezető lesz számotokra. {MYP 274.3}
Megfelelő szellemi táplálék
Mit olvassanak gyermekeink? Komoly kérdés ez és komoly választ igényel. Sajnálattal tapasztalom, hogy a keresztény családok olyan folyóiratokat és újságokat olvasnak, melyek folytatásos regényeket tartalmaznak, és ezek rossz befolyást árasztanak a lelkivilágra. Megfigyeltem azokat, akiknek az ilyen irányú irodalom iránt fejlődött ki érzékük. Bár kiváltságuk lett volna, hogy Isten Igéjét olvassák és megismerkedjenek annak igazságaival és hitüknek tantételeivel, de az igazi jámborság hiányában nőttek fel. {MYP 279.1}
Ennek a kedves ifjúságnak nagy szüksége van hogy jellemük felépítésénél a legeslegjobb anyagot használják fel,- Isten szeretetét, az Ő félelmét és Krisztus ismeretét. De sokan nem bírnak az igazság helyes ismeretével úgy, ahogy az Jézus Krisztusban van. A lélek, a benső világ érzéki szenzációkat fal, azokban gyönyörködik. Képzeletük valószerűtlen világában élnek és alkalmatlanokká válnak az élet mindennapi kötelességeinek teljesítésére. {MYP 279.2}
A regényolvasás következményei
Megfigyeltem azokat a gyerekeket, akik ilymódon nőttek fel. Akár otthon, akár idegenben, nyugtalanok, álmodozók, képtelenek arra, hogy valamiről társalogjanak nagy általánosságokon kivűl. A nemesebb képességek, melyek magasabb célokat szolgálnának, köznapi és köznapinál rosszabb tárgyakról való elmélkedésekre fajultak el, addig, hogy az illető megelégszik ilyen témákkal és alig tud felemelkedni valamilyen magasabb gondolatra. A vallásos társalgás nem kívánatos előttük. {MYP 279.3}
A szellemnek az a tápláléka, melyet így megszeretett, fertőzi az embert és érzéki, tisztátalan gondolatokat idéz fel. Őszinte sajnálatot éreztem az ilyen lelkekkel szemben, ha meggondoltam, mennyit veszítenek azzal, hogy elmulasztják a Krisztus ismeretének megszerzését, holott benne összpontosul minden reményünk az örökéletre. Mennyi értékes időt pazarolnak el, amely idő alatt az igazi jóság Mintaképét tanulmányozhatnák! {MYP 280.1}
Vannak személyes ismerőseim, akik helytelen olvasmányaik által elveszítették egészséges kedélyállapotukat. Beteg képzelettel jámak-kelnek az életben, felnagyítva minden kis sérelmet. Dolgok, amiket egy egészséges, józan gondolkozású ember észre sem venne, elbírhatatlan próbáknak, áthághatatlan akadályoknak tűnnek fel előttük. Számukra az élet állandóan árnyékolt. {MYP 280.2}
Azok, akik izgató történeteken futnak át, szellemi erejüket megnyomorítják és alkalmatlanná válnak erőteljes kutatásra és gondolkodásra. Vannak életük delén túllevő férfiak és nők, akik sohasem, gyógyultak ki a mértéktelen olvasás betegségéből. {MYP 280.3}
Korai éveikben felvett szokásaik velük együtt növekedtek és erősbödtek, bár határozott kísérleteket tettek annak legyőzésére, de csak részben arattak sikert. Sokan soha nem nyerték vissza szellemük eredeti erejét. Minden kisérletük, hogy gyakorlati keresztények legyenek, csak kísérlet marad, az elhatározásnál nem tudnak továbbjutni. Képtelenek a Krisztuséhoz hasonló életre és folytatják az ilyenfajta irodalom olvasását. {MYP 280.4}
A fizikai hatás nem kevésbé baljóslatú. Olvasási szenvedélyük az idegrendszert fölöslegesen igénybe veszi. Sokszor fiatalemberek, sőt még idősebbek is, a túl sok olvasástól gyengeelméjűek lettek. Az állandó izgalom által az elme annyira meggyengül, hogy végülis az agy finom gépezete megáll és eredményeképpen bénulás jön létre. {MYP 280.5}
Lelki ittasság
Ha izgató, érdekfeszítő történetek utáni vágy tölti be a lelket, az erkölcsi érzék megromlik. A lélek elégedetlen mindaddig, mig állandóan ilyen egészségtelen, haszontalan táplálékhoz nem jut. Láttam Krisztust valló fiatal hölgyeket, akik valóban boldogtalanok voltak, ha nem volt kezükben valamilyen új regény vagy novella. A lélek úgy vágyakozott izgalmak után, mint ahogy az iszákos kívánja a részegítő italt. Ez a fiatalság nem volt odaadó lelkületű, életük nem világított társaiknak azzal a mennyei világossággal, amely a tudás forrásához vezethette volna őket. Nem volt mélységes vallásos életük, meggyőződésük. Ha nem lett volna állandóan előttük az ilyenfajta olvasmány, még lett volna remény megjavulásukra, de ők sóvárogták, kívánták és megszerezték azt. {MYP 281.1}
Fájdalommal látom, ha fiatal férfiak és nők eképpen teszik tönkre az életben való hasznavehetőségüket és nem készülnek fel gyakorlatilag a mennyei közösségre, az örök életre. Nem találhatunk ‘ jobb nevet számukra, mint a “lelki iszákosok” elnevezést. {MYP 281.2}
Féktelen olvasás veszélyes befolyást gyakorol az agyra és ezt éppoly biztonsággal teszi mint a féktelen evés és ívás. {MYP 281.3}
A gyógyszer
A gaz, a gonosz növekedésének elkerülésére szolgáló legjobb módszer a föld előzetes elfoglalása, bevetése. A legnagyobb gonddal és elővigyázattal kell ápolni a lelket és vetni bele a Biblia igazságainak értékes magvait. Az Úr nagy kegyelmében megmutatta nekünk az írásban a szentséges élet szabályait. {MYP 282.1}
Megihletett szentéletű férfiakat, hogy feljegyezzék utasításait javunkra, hogy lássuk milyen ellenségek leselkednek ránk életünk ösvényein és, hogy miként szabadulhatunk meg azoktól. Azok, akik figyelmeztetéseiknek engedelmeskednek és az írást kutatják, nem lesznek tudatlanok ezekben a dolgokban. Az utolsó napok végveszedelmében a gyülekezet minden egyes tagja értse meg reményének és hitének alapját. Olyan alapok ezek, melyeket könnyű megérteni. Elég dolog töltheti be lelkünket, elménkét, ha kegyelmében és Urunknak, Jézus Krisztusnak ismeretében növekedni akarunk. {MYP 282.2}
A zene áldásai
A dicsének a menny légköre, és amikor a menny a földdel érintkezik, akkor ott zene és ének hallható, – a hálaadás és dicséret szava. {MYP 291.1}
Az újonnan teremtett föld felett, amint az Isten kezéből kikerült, szépen és szeplőtelenül, “együtt örvendezének a hajnalcsillagok és az Istennek minden fiai vigadozának.” így válaszoltak az emberi szívek Isten jóságára, dicshimnuszokat énekelve a menny iránti vonzalmukban. Az emberiség történelmének több eseményét ének kísérte. {MYP 291.2}
A zene: Isten becses ajándéka
A bibliai énekek története megtanít arra, hogy hogyan használjuk fel és milyen áldásokat meríthetünk a zenéből és az énekből. Gyakran rontják meg a zenét, hogy gonosz célokat szolgáljon, s így a kísértésnek egyik legcsábítóbb eszköze lesz. De ha helyesen alkalmazzák, Isten drága adománya, mely alkalmas arra, hogy felemelje a gondolatokat magasrendű és nemes dolgok felé, hogy a lelket nemesbítse és ihlesse. {MYP 291.3}
Miként Izráel gyermekei a vadonban utazván, útjukat szent dalok éneklésével vidámították, ekképpen Isten szeretné, ha gyermekei ma is felvidítnák zarándok útjukat Alig van alkalmasabb eszköze annak, hogy Isten Igéit az emlékezetben rögzítse, mint azoknak énekkel való ismétlése. Az ilyen éneknek csodálatos hatalma van. Meg tudja szelídíteni a vad és faragatlan természeteket, fel tudja üdíteni a lelket és részvétet tud ébreszteni. Összhangot visz a cselekedetekbe, száműzi a búskomorságot és a balsejtelmeket, melyek csökkentik a bátorságot és gyöngítik a jóra való törekvést. {MYP 291.4}
A zene egyike a leghatásosabb eszközöknek, hogy szivünkbe plántáljon lelki igazságokat. Mily gyakran van közel a lélek a kétségbeeséshez! A kemény szorongatások idején az emlékezet felidézi Istennek néhány szavát, valamely régen elfelejtett dal szövegét, s ekkor a kísértések elveszítik erejüket, új értelme és célja lesz az életnek és más lelkek is részesülnek bátorításban és vidámításban. {MYP 292.1}
Az ének, mint nevelési eszköz, oly értéket képvisel, amelyről soha nem szabad megfeledkezni. Hangozzon ének az otthonban, hadd énekeljék az édes és tiszta dalokat, akkor kevesebb bírálat fog hallatszani és több lesz a vidámság, remény és öröm. Énekeljenek az iskolában a tanulók, akkor közelebb fognak jutni egymáshoz, tanáraikhoz és Istenhez. {MYP 292.2}
Az istentiszteletnek az ének ugyanolyan része, mint az ima. Valóban, sok ének tulajdonképpen ima. Ha a gyermek ezt megtanulja; ha tudatára ébred, jobban fog ügyelni a szavak értelmére, melyeket énekel és érzékenyebbé válik befolyásuk iránt. {MYP 292.3}
Amint Megváltónk a Végtelen küszöbe felé vezet minket, amely Isten dicsőségétől ragyog, felfoghatjuk a trónus körüli mennybéli kórus hálaadó és dicsőítő énekeinek tárgyait. Ha az angyalok énekének visszhangja felcsendül otthonainkban, a szívek szorosabban kapcsolódnak a mennyei dalnokokhoz. Közösségünk a mennyel a földön kezdődik. Itt tanuljuk meg dicsénekének kulcsát. {MYP 292.4}
A zene alkalmazása
A zene szent célra rendeltetett. Feladata, hogy a gondolatokat nemes és felemelő dolgok felé terelje és felébressze a lélekben az Isten iránti áhítatot, hűséget és odaadást. Mily ellentétet látunk azonban a régi szokások és azon módozatok között, ahogy a zenét ma sokan alkalmazzák. Hányan arra használják fel, hogy önmagukat dicsőítsék, ahelyett, hogy Isten dicsőségére használnák fel! A zene szeretete ráviszi a jóhiszeműeket, hogy a világ élvhajhászóival együtt szórakozóhelyeket keressenek fel, melyeket Isten eltiltott gyermekeinek. így, abból, ami helyes használat esetén nagy áldás, a Sátánnak legjobb eszköze lesz, mellyel a lelket a kötelességteljesítéstől és az örök dolgok feletti elmélkedéstől elcsábítja. {MYP 293.1}
A zene a mennyben Isten imádatának egyik része és mi is törekedjünk dicsőítő énekeinkben, hogy amennyire csak lehetséges, megközelítsük a mennyei karok harmóniáit. A hang megfelelő kiképzése a nevelés fontos részét képezi és nem szabad elhanyagolni. {MYP 293.2}
A befolyás egyik eszköze
Többeknek közülünk jó énekhangja van és vannak alkalmak, amikor az ének különleges üzenetet közvetíthet, akár egyedül, akár pedig többen egyesülnek abban. Az éneklés képessége, oly adomány, amely másokra is hatást gyakorol, ezért Isten azt kívánja, hogy fejlesszük azt ki és használjak azt az Ő neve dicsőségére. {MYP 293.3}
Egy ütemben a menny zenészeivel
Ha emberi lények lélekkel és értelemmel énekelnek, a menny zenészei csatlakoznak hozzájuk és egyesülnek velük a hálaadó énekekben. Ő, aki ránkruházta mindezt az adományt, amely képessé tesz arra, hogy Isten munkatársai legyünk, elvárja szolgáitól, hogy hangjukat kiműveljék úgy, hogy mindenki számára érthetően beszéljenek és énekeljenek. Nem hangos éneklésre van szükség, hanem tiszta hangadásra, helyes kiejtésre és érthetőségre. De vegyünk mindannyian időt arra, hogy hangunkat kiműveljük, hogy Isten dicsőségét tiszta, lágy melódiákban megénekelhessük, nem pedig fülsértően durván és érdesen. Az éneklés képessége Isten adománya, használjuk fel tehát az Ő dicsőségére. {MYP 294.1}
Összejöveteleken (nyilvános előadásokon) legyen egy kiválasztott csoport, amely az istentiszteletnek az énekszámait szolgálja. Kísérjék az éneklést ügyesen kezelt hangszerek. Ne ellenezzük a munkánkban a hangszerek használatát. Az istentiszteletnek ezt a részét nagy gonddal kell vezetni, mert Istennek dicsőítése, lelki énekekkel. {MYP 294.2}
Szerepeljen többször az énekkar, de amilyen gyakran csak lehetséges az egész gyülekezet énekeljen. {MYP 294.3}
Isten dicsőítése énekszóval
Istent magasztalják azok a dicsénekek, amelyek tiszta szívből szárnyalnak, olyan szívből, amely telve van Isten iránti szeretettel és odaadással. {MYP 294.4}
A zene rossz felhasználása
Angyalok lebegnek ama ház körül. Fiatalok gyűltek össze zene és ének hallatszik. Keresztények gyűltek össze, de mi az amit hallasz? Egy dal, egy illetlen könnyelmű sláger, mely a tánctermekbe való. íme, a tiszta angyalok szorosabban vonják maguk köré fényüket és sötétség borítja be az egybegyűlteket. Az angyalok eltávoznak. Szomorúság űl az arcukon, sírnak. Ilyen jeleneteknek voltam tanúja többször szombattartók soraiban. A zene foglalta el azokat az órákat, amelyeket imának kellett volna szentelni. Sok hitvalló, szombattartó keresztény bálványa a zene. Sátánnak nincs ellenvetése a zene ellen, ha felhasználhatja eszközül, hogy azon át férkőzhessen az ifjúság lelkébe. Sátán céljainak megfelel mindaz, ami Istentől a lelket, az elmét eltereli és lefoglalja azt az időt, amelyet az Ő szolgálatára kellett volna szentelni. Sátán mindazokkal az eszközökkel dolgozik, amelyeknek legerősebb befolyásuk van arra, hogy a legnagyobb tömegeket kellemes bűvöletben tartsák, mialatt hatalma megbénítja őket. A zene áldás, ha jó célokra fordítják, de gyakran Sátán legvonzóbb eszköze, amellyel a lelkeket behálózza. Ha visszaélnek vele, a meg nem térteket gőgre, hiúságra és bolondságokra vezeti. Rettenetes átok, ha megengedjük, hogy elfoglalja az áhítat és az ima helyét. Fiatal emberek összejönnek énekelni, és bár hitvalló keresztények, gyakran szégyent hoznak Istenre és hitükre, könnyelmű beszélgetésük és zenéjük helytelen megválasztása által. Az egyházi zene nem felel meg Ízlésüknek. Isten szavának egyszerű tanításaira utasíttattam, amelyeket figyelmetlenül mellőztek. Az ítélet alkalmával az ihletett Ige kijelentései fogják kárhoztatni azokat, akik nem ügyeltek rájuk. {MYP 295.1}
A zene: hatalom a jó szolgálatában
A zene nagy hatalom lehet a jó szolgálatában, de mi nem használjuk ki kellőképpen az istentisztelet ez ágát. Gyakran csak ösztönszerű vágyból folyik az ének vagy különös alkalmak ünnepélyessé tételére. Egyébként többször magukra hagyják az énekeseket, akik így kontárkodnak és ekképpen elveszíti a zene sajátos hatását a jelenlevők lelkületére. Szépsége, fensége, és ereje legyen a zenének. Szánjanak fel a hangok a hódolat és dicsőítés dalaiban. Vegyetek segítségül hangszert is ha lehet és szálljon fel dicsőséges összhangban Istenhez, mint jóillatú áldozat. {MYP 296.1}
Takarékosság a ruházatban
Isten népének szigorú takarékossággal kell beosztania ruházatát, hogy legyen mit ajándékoznia Neki. “Amiket a Te kezedből vettünk, azokat hoztuk most neked.” Ekképpen kell hálát adniuk az Úrnak az áldásért, amit tőle kaptak. Ezen az úton haladva kincseket halmoznak fel maguknak Isten országában. {MYP 313.1}
Világias gondolkodású emberek nagy összegeket költenek ruházatra, mellyel az éhezőket és didergőket kellene ruházni és etetni. Sokan azok közül, akikért Krisztus életét adta, alig vannak ellátva a legolcsóbb, legszükségesebb ruházattal, mig mások hatalmas összegeket költenek abbeli törekvésükben, hogy a divat mindig változó szeszélyeit kövessék. {MYP 313.2}
Az Úr meghagyta népének, hogy elkülönüljön a világtól. Cifra, vagy költséges ruha nem illik azokhoz, akik hiszik, hogy a kegyelemidő utolsó napjait éljük. Ezért írja Pál apostol: “Akarom azért, hogy imádkozzanak a férfiak minden helyen, tiszta kezeket emelvén fel. harag és versengés nélkül. Hasonlatosképpen az asszonyok, tisztességes öltözetben, szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magukat, nem hajfonatokkal és arannyal, vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékekkel, hanem amint illik istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel.” {MYP 313.3}
Még azok közt is, akik Isten gyermekeinek vallják magukat, vannak olyanok, akik a kelleténél többet költenek öltözködésre. Csinosan és ízlésesen kell öltözködnünk, de nőtestvéreim, ha saját és gyermekeitek ruháit veszitek és varrjátok, gondoljatok a még elvégzetlen munkára Isten szőlőskertjében. Helyes jó anyagot venni és gondosan megcsináltatni. Ez gazdaságosság. De nincs szükség fényűző cifrálkodásnak hódolni s ekképp sajátmagunkat magasztalni, abból a pénzből, amit Isten művébe kellene befektetni. {MYP 313.4}
Nem a ruházat az, ami az Úr szemében értéketek fokmérője. A belső disz, a Lélek gyümölcsei, a jóságos szó, a másokkal szemben tanúsított gondos figyelmesség az, amit Isten értékel. Hagyd a fölösleges cifraságot és az így megtakarított összeget tedd félre, hogy előmozdíthasd vele Isten ügyét. {MYP 314.1}
Az önmegtagadás Istennek tetsző dolog
Tanuld meg az önmegtagadást és tanítsd azt gyermekeidnek. Mindarra, amit megtakaríthatsz önmegtagadással, szükség van Isten művében. Enyhíteni a szenvedést, öltöztetni a mezteleneket, táplálni az éhezőket. Eljuttatni a napjainknak szóló igazságot azokhoz, akik nem ismerik. {MYP 314.2}
Mi vagyunk Krisztus tanúi, és nem szabad, hogy világi érdekek figyelmünket és időnket annyira lefoglalják, hogy ne szentelhessünk figyelmet azoknak a dolgoknak, amelyeket Isten parancsára a legelső sorba kell helyeznünk. Sokkal magasabb érdekek forognak kockán. “Hanem keressétek először Istennek országát és annak igazságát.” Krisztus mindenét arra a munkára szentelte, amelynek elvégzésére jött. Így szólt: “Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét és úgy kövessen engem.” “És így legyetek nekem tanítványaim.” Szívesen odaadta önmagát Isten akaratának véghezvitele érdekében. Halálig engedelmes volt, egészen a keresztfának haláláig. Vajon szabad-e nehezünkre essen az önmegtagadás? Visszahúzódhatunk-e attól, hogy részesei legyünk szenvedéseinek? Minden idegszálunkat meg kell mozgassa ha halálára gondolunk és szívesen áldozzuk fel magunkat és mindenünket. Mindig gondoljunk arra, hogy mit tett értünk, akkor szívünk szeretettel és hálával telik meg Iránta. {MYP 314.3}
Ha az igazság ismerői az Isten szavában foglalt önmegtagadást gyakorolják, az üzenet erőteljesen halad előre. Az Úr meghallgatja a lelkek megmentéséért felszálló imánkat. Isten népének világossága fényleni fog és a hitetlenek, látván jócselekedeteinket, dicsőíteni fogják mennyei Atyánkat. {MYP 315.1}
A külszín, a pompa szeretete
A mutatós külszín szeretete költségeskedéshez vezet és sok fiatalban öli meg a nemesebb életre való törekvéseket. Ahelyett, hogy neveltetésükről gondoskodnának, inkább kenyérkereset után néznek, hogy hódolhassanak a divatos ruházkodás szenvedélyének. Ezen szenvedély pedig sok fiatalt vezetett már a romlásba. {MYP 315.2}
Puritán egyszerűség
Puritán tisztaság és egyszerűség kell jellemezze azok lakásait és ruházkodását, akik ezt a korszerű, ünnepélyes igazságot hiszik és vallják. Mindazon pénz, amit felesleges öltözködésre, vagy házunk feldíszítésére kiadunk, Urunk pénzének elfecsérlése. Meglopjuk Isten ügyét, hogy kielégítsük büszkeségünket. {MYP 315.3}
Ruházat és jellem
Krisztus az Ő követőit a föld savának és a világ világosságának mondja. A keresztény megmentő befolyása nélkül a világ saját romlásában veszne el. Figyeld meg a hitvalló keresztényeknek alant vázolt osztályát, amely nem fordít gondot ruházatára és egyéniségére. Üzleti ügyeikben és ruházatukban ziláltak és rendetlenek. Modoruk nyers, durva. Nem előzékenyek, társalgásuk közönséges. Ugyanakkor azonban ezeket a nyomorult jellemvonásokat valódi alázat és keresztény élet ismertető jelének tartják. Azt hiszed, hogy ha Üdvözítőnk a földön járna, őket nevezné a föld savának és a világ világosságának? – nem, soha! {MYP 349.1}
A keresztények társalgása emelkedett. előzékenyek, jóindulatnak kedvesek. Ez nem jelenti azt. hogy hízelkedők. Szavaik őszinték és igazak. Hittestvéreikkel, embertársaikkal és a világgal hűségesek. Öltözködésükben kerülik a feltűnést és a túlzást. Ruházatuk nem üresen csillogó, hanem csinos, szerény és rendes, ízlésesen viselik. Különös gondot fordítanak arra, hogy a szent szombaton és az istentiszteleten hogyan jelennek meg. {MYP 349.2}
Az ilyeneket éles határvonal választja el a világtól és a tömegtől. Megtízszerezné a hívők befolyását, ha azok, akik elfogadták az igazságot, de mindeddig hanyagok és gondatlanok voltak szokásaikban, az igazság által annyira felemelkednének, hogy öltözködésükben a rend, takarékosság és jóizlés szabályait betartanák. A mi Istenünk a rend Istene és egyáltalán nem kedveli a rendetlenséget, piszkosságot és a bűnt. {MYP 349.3}
A divathoz való viszonyulásunk
A keresztények ne legyenek különcködők, ne keltsenek feltűnést azzal, hogy öltözködésükben elkülönülnek a világtól. De ha a szerény és egészséges ruházkodás kötelességeinek eleget tettek a legjobb meggyőződésük szerint, és úgy vennék észre, hogy öltözetük divatját múlta, ne változtassanak ruházatukon csak azért, hogy olyanok legyenek mint a többiek. Tanúsítsanak erkölcsi bátorságot és ragaszkodjanak nemes függetlenséggel ahhoz, amit jónak találtak, még ha az egész világtól különböznek is. Ha szerény, megfelelő és egészséges öltözködés jön divatba, amely összhangban van a Biblia elveivel, nem változtat Istenhez és a világhoz való viszonyunkon, ha ezt a divatot elfogadjuk. A keresztények öltözködésükben kövessék Krisztust és alkalmazkodjanak Isten szavához. Kerülendők a szélsőségek. Alázatosan haladjanak előre az egyenes úton és ragaszkodjanak a helyeshez, az igazságoshoz, tekintet nélkül a tetszésnyilvánításra vagy a gáncsra, amely őket éri. {MYP 350.1}
llő öltözködés
A Biblia szerény öltözködésre tanít. “Az asszonyok… mértékletességgel ékesítsék magukat,.” Ez tehát tiltja a ruhákkal való fényűzést, a rikító színeket, a túl gazdag ékesítést és cifrálkodást. Minden olyan ötlet, amely alkalmas arra, hogy viselőjére felhívja a figyelmet, vagy pedig bámulatot keltsen, ki van zárva abból a szerény ruházatból, melyet Isten szava előír. {MYP 351.1}
Takarékosság a ruházatban
Ruházatunk ne legyen költséges, “ne arannyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel” ruházkodjunk. A pénzt Isten bízta ránk. Nem adhatjuk ki azt tehát azért, hogy büszkeségünknek vagy becsvágyunknak hódoljunk. A pénz Isten gyermekeinek kezében eledel az éhezőnek és ruha a mezíteleneknek. Védelem az elnyomottnak, egészség megszerzése a betegeknek, vagy az evangélium hirdetése a szegényeknek. Sok szívnek hozhatnál boldogságot, ha bölcsen használnád fel azt a pénzt, amelyet most külszínre költesz. Gondolj Krisztus életére. Tanulmányozd jellemét és légy részese önmegtagadásának. {MYP 351.2}
Az állítólagosan keresztény világban annyi pénzt adnak ki ékszerekre és fölösleges, költséges ruházatra, hogy azzal az éhezőket táplálni, és a mezíteleneket ruházni lehetne. Divat és külszín fitogtatása emésztik fel azokat az anyagi eszközöket, amelyek a szegényeket és szenvedőket volnának hivatottak megsegítem. Megrabolják a világot az Üdvözítő szeretetének evangéliumától. {MYP 351.3}
Minőség és ízlés
Bár ruházatunk szerény és egyszerű lehet, mégis jó minőségű, kellemes színű és munkára alkalmas legyen. Megválasztásánál inkább legyünk tekintettel annak tartósságára, mint mutatósságára. Meleget és védelmet adjon. A bölcs asszony, akit a Példabeszédek írója említ: “Nem félti az ő házanépét a hótól, mert egész házanépe karmazsinba öltözött.” {MYP 351.4}
Egészség és tisztaság
Ruházatunk legyen tiszta, csinos. A tisztátalanság egészségtelen. Bemocskolja a testet és a lelket. “Ti Istennek temploma vagytok… ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten.” (1. Kor. 3: 16,17.) {MYP 352.1}
A ruházat mindenképpen legyen egészséges. Mindenekfölött Isten azt kívánja, hogy “légy egészséges” testben és lélekben. Legyünk tehát munkatársai a test és lélek egészsége érdekében. Mindkettőt előmozdítja az egészséges ruházkodás. {MYP 352.2}
Kellem és természetes szépség
A ruházatban a természetes egyszerűség bája, szépsége és egyszerűsége mutatkozzon meg. {MYP 352.3}
Krisztus óva int minket az élet kérkedésétől, de nem annak természetes szépségétől és bájától. A mező virágaira mutatott rá, a tisztaságában kibontakozó liliomra és azt mondta “Salamon minden ő dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy.”(Mát.6:29.) így tehát Krisztus felvilágosít minket a természet dolgai útján, hogy melyik az a szépség, amit a menny is értékel, az a szerénység, kellem, egyszerűség, tisztaság és célszerűség, amely ruházatunkat kedvessé teszi Előtte. {MYP 352.4}
Az öltözködés befolyása
Nem vesszük el senkinek a kedvét attól, hogy csinosan öltözködjék. A jó ízlés nem megvetendő és nem kárhoztatható. Ha hitvallásunk szerint élünk, oly egyszerűen fogunk öltözködni és oly buzgóak leszünk jócselekedetekben, hogy elkülönült népnek fognak tartani. Ha azonban nem tartjuk szem előtt az öltözködés ízlésességét és rendességét, a valóságban letérünk az igazság útjáról, mert az igazság sohasem alacsonyít le, hanem mindig felemel. Ha a hívők elhanyagolják öltözetüket és durva, közönséges modort vesznek fel, befolyásuk ártalmas lesz az igazságra. “Mert látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek” mondja az ihletett apostol. Az egész menny figyelemmel kíséri, hogy milyen hatást gyakorolnak naponta Krisztus követői a világra… {MYP 353.1}
Értelmes asszonynak az egyszerű öltözködés a legelőnyösebb. Általában az emberek jellemét a ruházatából ítélik meg. Szerény, istenfélő nő szerényen is fog öltözködni… Kifinomult ízlés, kiművelt lélek, megmutatkozik a megfelelő egyszerű öltözet kiválasztásában. Fiatal nők, akik lerázzák magukról a divat láncait, a társadalom díszei lesznek. Az a nő, aki egyszerű és nem hivalkodó ruházatában és modorában, tanúságot tesz arról, hogy megértette, miszerint az igazi asszonyt erkölcsi értéke jellemzi. Mily bájos és mily érdekes az egyszerű öltözködés, amelyet kedvességében a mező virágaihoz hasonlíthatunk. {MYP 353.2}
Egyszerűség az öltözködésben
“Akinek ékessége ne legyen külső, hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből való. Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten előtt.” {MYP 354.1}
Az emberi okoskodás mindig kikerülni és mellőzni akarta Isten szavának közvetlen, egyszerű tanításait. Az egyes korszakokban Krisztus állítólagos követőinek nagy többsége, nem követte azokat az előírásokat, amelyek önmegtagadásra és alázatosságra köteleznek, amelyek szerény és egyszerű társalgást, magaviseletet és külső megjelenést kívánnak meg. Az eredmény is mindig ugyanaz volt, – ha eltérünk az evangélium tanításaitól, különféle világi divatokat, szokásokat és elveket teszünk magunkévá. Az élő istenfélelem és kegyesség helyét holt formalizmus foglalja el. A világiasságot kedvelő körökből Isten elvonja Szentlelkét és erőit és átáradnak azok az alázatosabb hívők csoportjára, amely szívesen engedelmeskedik az Isten szent Szava tanításainak. Egymást követő nemzedékeken át így folyt a világ sorsa. Egyik felekezet a másik után keletkezett, de miután őszinteségüket feláldozták, első hatásukból, erejükből nagymértékben veszítettek. {MYP 354.2}
Isten népének csapdája
Látván, hogy azok között, akik magukat a jelenvaló igazság hívőinek vallják, hogy terjed el a kérkedés, külszín és divat szeretete, szomorúan kérdezzük, hogy vajon Isten népe semmit sem akar tanulni a múlt történelméből? Kevesen vannak, akik saját szívüket ismerik, megértik. Akik szeretik az üres és hiú divatot, állítják ugyan magukról, hogy Krisztus követői, de ruházatuk, beszédjük elárulja, hogy mi foglalkoztatja elméjüket és mi foglalja el szívüket. Életük áltál válik nyilvánvalóvá, hogy ők a világ barátai és a világ magáénak vallja őket. {MYP 354.3}
Hogy elégedhet meg valaki, aki valaha is megízlelte Krisztus szeretetét, a divat értéktelenségével, hiúságával? Szívem fáj ha látom, hogy azok akik állítólag a szelíd és alázatos Megváltónak a követői oly buzgón akarnak lépést tartani a világ öltözködésének színvonalával. Dacára kegyes hitvallásuknak, alig lehet őket a hitetlenektől megkülönböztetni. Nem örvendenek a vallásos életnek. Életük és pénzük egy célt szolgál: a kérkedő ruházkodást {MYP 355.1}
Különösen a nők hajlamosak a különcködésre és büszkélkedni költséges ruházatukkal. Ezért az apostol intelme rájuk vonatkozik: “Hasonlatosképpen az asszonyok tisztességes öltözetben szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magukat, nem hajfonatokkal és arannyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékekkel, hanem amint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel”. {MYP 355.2}
Megújhodás szükséges
Látjuk, hogy az egyházban állandóan talajt nyer egy olyan bűn, melyet Isten szava elítél. Mi a kötelessége az illetékeseknek ezzel szemben? Vajon olyan-e az egyház befolyása, amilyennek lennie kellene, ha tagjai közül sokan hódolnak a divat szeszélyeinek, ahelyett, hogy Isten világosan kimondott parancsát követnék? Hogy várhatjuk azt, hogy a Szentlélek jelenléte segítsen minket, ha megtűrjük magunk között ezeket a dolgokat? Hallgathatunk-e ha Krisztus követői az Ő tanításait félretolják? Ezen ügyek megszomorítják és megdöbbentik azokat, akik az Isten egyházán őrködnek. Keresztény nővéreim nem akarnak-e nyílt szívvel, és imádsággal elmélkedni erről a kérdésről? Nem kívánnak-e Isten szavától vezettetni? Azt az időtöbbletet, amelyet a világias divatnak megfelelő öltözet készítésének szentelünk, szívünk alapos átvizsgálására és az írás tanulmányozására kellene szentelni. Ha a felesleges ékességek készítésére elpazarolt órákat helyes életelvek és alapos ismeretek szerzésére fordítanák, azok értéke aranynál is nagyobb lenne. Fájó szívvel látom, hogy vannak még fiatal hölgyek, akik Krisztus követőinek vallják magukat, de Krisztus jellemét és akaratát egyáltalán nem ismerik. Ez az ifjúság megelégedett azzal hogy szalmán táplálkozzék. Értékesebb előttük a világnak csillogó aranyfüstje, mint az örökkévalóság kincse. Értelmi erők, amelyek gondolkodás és tanulás által fejlődhetnek csak ki, szunnyadtan tétlenkednek, és az érzelmek fegyelmezetlenek, mert a külső megjelenésre több súlyt fektetnek, fontosabbnak látják, mint a lekület szeretetreméltóságát, vagy a szellemi erőt. {MYP 355.3}
A belső ékesség
Vajon Krisztus követői a belső ékesség megszerzésére fognak-e törekedni, a szelíd és csendes lélek ékességére, amelyet Isten igen értékesnek mond, vagy pedig kegyelmi próbaidejük néhány rövid óráját elfecsérlik a külszín felesleges díszítésére? Az Úr azt kívánja, hogy a nő igyekezzék lelkét és szellemét mindig jobban kiművelni és nyeljen értelmi és erkölcsi erőt, hogy boldog és értékes életet élhessen a világnak áldására és Teremtőjének dicsőségére. {MYP 356.1}
Megkérdeném a mai ifjúságot, amelyik azt állítja, hogy hisz a jelenvaló igazságban, hogy vajon mennyire tagadja meg önmagát az igazságért? Ha valóban óhajtanak valamely ruhadarabot, díszítést vagy kényelmet, vajon Isten elé viszik-e az ügyet imádságukban, hogy megtudják , hogy vajon az Ő Lelke helyesli-e ezt a kiadást? Vajon ügyelnek-e arra, hogy ruházatuk elkészítésekor ne vessenek árnyat hitvallásukra? Kérhetik-e az Úr áldását az ekképpen eltöltött időre? Egész más az a gyülekezethez csatlakozni, és más az, Krisztussal egyesülni. Meg nem szentelt, a világot szerető hitvallók Krisztus egyháza gyengülésének legkomolyabb okozói. {MYP 357.1}
Olyan időket élünk, hogy a világon eddig példa nélkül álló módon tombol az élvezetek hajhászása. Mindenütt a kicsapongás és vakmerő tékozlás uralkodik. A tömegek a szórakozást áhítják. Az értelem elnyomorodik és könnyelművé lesz, mert nem szoktatják elmélkedéshez és nem fegyelmezik tanulással. Divatos a tudatlan, balga érzelgősség. Isten azt kívánja, hogy minden lélek legyen művelt, kifinomult, emelkedett és nemes. De nagyon gyakran minden értékes ismeret megszerzését elhanyagolják divatos kérkedésért és felületes élvezetekért. Vannak nők, akiknek lelkét a divat elsorvasztja, így aztán inkább átkai lesznek a társadalomnak, mint áldása. {MYP 357.2}
Az igazi ékesség
Féktelen erkölcsrombolás uralkodik mindenütt és lelkek züllenek el a ruházkodás, a külszín és kérkedés szeretete miatt. A divat rabjai kilenc-tized részének élete: élő hazugság. Napi gyakorlatuk a megtévesztés és becsapás, mert másoknak akarnak feltűnni, mint amilyenek. {MYP 359.1}
A jámborság, nagylelkűség és lelki nemesség eltűnnek, hogy helyet adjanak a rossz dolgok utáni sóvárgás kielégítésének. Ezrek és ezrek eladják erényüket, hogy legyen pénzük követni a világi divatokat. A divat változásainak eme őrültsége ellen a reformot hirdetők egész serege kell, hogy sorompóba álljon az egyszerű és tiszta ruházkodás érdekében. Sátán szünet nélkül divatokat talál ki, amelyek csak pénz, idő és egészség feláldozásával követhetők. {MYP 359.2}
A világ követése
Előttünk van a világ erkölcsi sűlyedésének a képe a divat kérdésében, hogy követhetik hát hitvalló keresztények a világiasság ösvényét? Szentesítsük hát ezeket az erkölcsromboló divatokat az által, hogy elfogadjuk őket? Sokan élnek a világ divatja szerint, de csak azért, mert Krisztus, a dicsőség reménysége nem alakult ki bennük. A fényűző élet, a költséges különcködő öltözködés oly fokra hágnak, hogy az utolsó idők főbb tüneteihez tartoznak. {MYP 359.3}
Mindenütt gőg és hiúság nyilvánul meg, de azok, akik szívesen néznek a tűkörbe, hogy önmagukat csodálják, kevéssé hajlamosak arra, hogy Isten törvényébe nézzenek, a nagy erkölcsi tükörbe. Az öltözködés ezen bálványozása mindazt lerombolja a jellemben, ami alázatos, szelíd és szeretetreméltó. Elfogadja az elmélkedésnek, szívünk kutatásának és Isten szava imádságos tanulmányozására szentelendő becses órákat. Isten Igéje ihletett tanításait különösen a mi tanulságunkra és javunkra jegyezte fel. {MYP 359.4}
Az öltözködésnek való hódolás elvesz azokból az anyagi eszközökből, amelyek az irgalom és jótékonyság munkájára bízattak ránk és ezen féktelen költekezés Isten meglopása. Anyagi javainkat nem azért kaptuk, hogy a büszkeségnek hódoljunk és mutogassuk magunkat. Bölcs sáfároknak kell lennünk és öltöztetnünk kell a mezíteleneket, táplálni az éhezőket és anyagi eszközeinkkel Isten ügyét kell előmozdítanunk. Ha ékességet kívánunk, a szelídség, alázat, szerénység és okosság mindenkinek jól áll, az élet minden során és helyzetében. {MYP 360.1}
Ne álljunk-e vajon őrt, mint hűséges őrszemek és „ ne helytelenítsük-e példánk és tanításaink által ezen elkorcsosult kor kicsapongásait, szerencsétlenségeit és költekezését? Ne adjunk-e jó példát ifjúságunknak, hogy akár eszünk, akár iszunk, vagy akármit cselekszünk is, Isten dicsőségére cselekedjük? {MYP 360.2}