„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.” (2Korinthus 5:17)
Isten nem a szavával hívta életre Ádámot, mint ahogy a többi élőlénnyel tette. Nem, hanem mint egy szobrászmester, szerető kezével formálta meg, azután az orrába lehelte az élet leheletét. Aztán kivett egy bordát Ádámból, és egy szeretetre méltó asszonyt alkotott belőle. „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket” – olvashatjuk (1Mózes 1:27-ben).
Világos különbség van köztünk és az állatok között: mi Isten gyermekeinek neveztetünk (Lk 3:38-ban).
Isten uralmat adott Ádámnak és Évának minden felett a földön. Mindaddig, amíg a Teremtő szeretetére hagyatkoztak, egy tökéletes világban élhettek.
Isten tökéletes embereket teremtett a saját képmására, és egy tökéletes otthonba helyezte őket. A világon most mégis szörnyű zűrzavar az úr, és nem találunk tökéletes embereket benne. Miért?
Isten úgy döntött, hogy a tökéletes embereknek szabad akaratot is ad. Szerethetik Őt, vagy elfordulhatnak tőle. A szeretete megkövetelte ezt a kockázatvállalást.
Hogyan tévesztette meg Sátán Évát a kígyó képében?
Hazudott neki – „Dehogy haltok meg” – mondta a Sátán – (1Móz 3:4-ben), és Éva elhitte. Az Isten Szava iránti hitetlenség elvezette az Istennel szembeni elégedetlenségre, megosztotta a kétségeit Ádámmal, és megtörték az Istennel való csodálatos kapcsolatukat.
Miért engedte meg Isten azt, hogy Sátán még az újonnan teremtett embert is megkísértse, miért nem állította meg a bűn útját legalább akkor, mielőtt az az emberi családra is kiterjedt?
Mindenek előtt azért, mert az Ő képére és hasonlatosságára teremtett embert is szabad akaratú lényekként teremtette, és ezt a szabadságukat korlátozta volna, ha hatalmi szóval tiltja el őket a választás lehetőségétől. Sátán azonnal önkényúrnak nevezte volna Istent.
A második oka annak, hogy Isten nem állította meg a bűn útját az, hogy a bűnnek az a természete, hogy csak teljességre jutva, teljesen kifejlődve mutatja meg igazi arculatát.
És a harmadik ok: Isten tud egy nagy igazságot, amit mi emberek csak ritkán tudunk megérteni és főként a gyakorlatban is alkalmazni:
„Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.” Olvashatjuk: (Róma 12:21)
Ha Isten a bűnt a teljességre jutása előtt, a saját hatalmánál fogva állította volna meg, akkor a teremtmények nem szeretetből, hanem félelemből engedelmeskedtek volna Neki.
Isten nyilvánvalóvá akarta tenni azt, hogy a szeretetnek az az életelve, amit Ő szabott törvényül a teremtményei elé, az nem korlátozni akarja a teremtmények szabadságát, hanem az egyetlen jót képviselik. Ez a szeretet-törvény az életet, a boldogságot, a biztonságot és az igazi szabadságot biztosítja a teremtett világ számára.
Milyen következményei lettek a bűnnek?
- Az emberi lények Istentől való elszakadása.
- Ellenségeskedés az emberek között.
- A halál, az elmúlás nemcsak az embereké lett, hanem a természeté is.
Ha nem Isten a felelős az emberi bűn és szenvedés megjelenéséért, akkor vajon kitől származik a bűn?
A Szentírás válasza:
(1János 3:8)
„Aki a bűnt cselekszi az ördögből van; mert az ördög kezdettől fogva bűnben leledzik. Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.”
Isten ördögöt teremtett volna?
A Szentírás válasza:
(Ezékiel 28:12–15)
„ … Így szól az Úr Isten: Te valál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcseséggel, tökéletes szépségben.
Édenben, Isten kertjében voltál; …
Valál felkent oltalmazó Kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál.
Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned.”
Amikor az Úr megteremtette Lucifert, ő gyönyörű és csodálatraméltó angyal volt. Valóban tökéletes volt a maga nemében, s Isten neki is, mint minden teremtményének megadta a választás lehetőségét. Ha nem így tett volna, a szeretet hatalmát döntötte volna meg! Az őszinte, valódi szeretetet ugyanis nem lehet erőltetni vagy kikényszeríteni, mert az maga is az isteni szeretetből ered.
Ha elvennénk a szabad választásnak a lehetőségét, a szeretetre való képességet is kiirtanánk vele. Akkor pedig annak a lehetőségét is elveszítenénk, hogy valaha is teljességgel boldogok és szabadok leszünk! Minthogy az Alkotó arra vágyik, hogy minden teremtménye maradéktalanul boldog és teljesen szabad legyen, megadta mindannyiunknak a választás lehetőségét.
Mi játszódott le Sátán fejében, ami azután nyílt lázadáshoz vezetett?
A Lucifer név annyit jelent: „fényhordozó”. „Fényes csillag, hajnal fia”-ként emlékezik meg róla a Biblia (Ézsaiás 14:12). Isten egy gyönyörű fényhordozó angyalt teremtett, aki azonban arra használta fel tisztségét, hogy kétséget ébresszen másokban az Úr hatalmával és uralkodásával kapcsolatban. Irigyelte Ura hatalmát, de Teremtője szerető jellemét már nem kívánta.
Ellenszegülésében Lucifer a következőket mondta: „Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet… Fölibük hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz” (Ézsaiás 14:13–14).
Mennyire csak magáról beszél, csak magával törődik!
A büszkeség egyre inkább teret nyert a szívében, olyannyira, hogy Lucifer meggyőzte magát: Isten önkényuralmat tart fenn, s tisztességtelen, igazságtalan a teremtményeivel szemben. Végül arra a következtetésre jutott, hogy ő mindenképpen jobban tudná irányítani a mennyei népet, mint az Úr!
Hová vezetett ez a nyílt lázadás, és végül mi történt Sátánnal ennek következtében?
A Szentírás válasza:
(Jelenések 12:7–9)
„És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, aki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.”
Minden egyes angyal választás elé került: vagy a hűség, vagy a lázadás ösvényére lép. Ma ugyanebben a kérdésben kell minden embernek döntést hoznia. Csak két választási lehetőségünk van: vagy hűségesek leszünk Istenhez, vagy az ellene irányuló lázadás szereplőivé válunk.
Mi lesz Sátán végső sorsa?
A Szentírás válasza:
(Ezékiel 28:18–19)
„Vétkeid sokaságával kereskedésed hamisságában megfertéztetted szenthelyeidet; azért tüzet hoztam ki belsődből, ez emésztett meg téged; és tevélek hamuvá a földön mindenek láttára, akik reád néznek.
Mindnyájan, akik ismertek a népek közt, elborzadnak miattad; rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!”
Sátán nemsokára végső vereséget szenved és elpusztulása bizonyos. A Golgota keresztjén Jézus bebizonyította, hogy az ördög hazudik: Isten maga a szeretet! Kormányzásának szeretet-elvei minden teremtménye számára biztosítják a teljes boldogságot az egész örökkévalóságon át! Mi is szabadon dönthetünk a győztes fél mellett!
Miért ne mondanánk Jézusnak?
„Istenem, a te oldaladon akarok állni. Elfogadlak Uramnak és Megváltómnak, s arra kérlek, jöjj az életembe és legyél az én Királyom is!”
Ámen!
Végül milyen sorsot szán az Úr a Földnek?
A Szentírás válasza:
(2Péter 3:13)
„De új eget és új földet várunk az Ő ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik.”
Amikor Isten megteremtette bolygónkat, az leírhatatlanul gyönyörű volt. Annak érdekében, hogy ismét helyreálljon az eredeti rend, Urunk végérvényesen megsemmisíti majd a bűnt a megátalkodott bűnösökkel együtt, és helyreállítja a Föld édeni pompáját.
ÖSSZEFOGLALÁS
Az első emberpár Isten képmására lett teremtve egyéniséggel, hatalommal és szabadsággal, hogy gondolkodjon és cselekedjen. Bár teremtett szabad lény, a test, a lélek és a szellem oszthatatlan egysége, mégis Istentől függ az élete. Amikor ősszüleink nem engedelmeskedtek Istennek, megtagadták Istentől való függőségüket és elveszítették Istentől kapott kiváltságukat. Isten képmása összetört bennük, és a halál alattvalóivá lettek. Utódaik ezt a megromlott természetet és annak következményeit öröklik. Gyengeségekkel és bűnös hajlamokkal születnek. De Isten megbékéltette magával a földet Krisztusban, és Szentlelke által a bűnbánó halandó emberben helyreállítja Alkotója képmását.
Isten dicsőségére lettek teremtve, és azért hivattak el, hogy szeressék Őt és egymást, és viseljenek gondot környezetükre.
IMÁDKOZZUNK EGYÜTT
Drága Atyám!
Köszönöm, hogy a képmásodra alkottál, és szabad választást adtál nekem. Köszönöm az örök élet ígéretét Jézus által, és a kegyelem szövetségét, amely Teremtőm képét helyreállítja bennem. Bár tudnék a neved dicsőségére élni, most és mindörökké! Ámen.
Összeállította: Rinkó Sándor, A Hetednapi Adventista Egyház Hitelvei és a „Keresd az igazságot” című Bibliatanulmány sorozat, valamint Háló Sándor: „Alapvető Bibliaismeret” című keresztségi tanítások alapján.
2020. November.
