Adventista Info

A venezuelai adventista hívők jelentős kampányt irányítanak Caracasban

E-mail Nyomtatás PDF

A Hetednapi Adventista Egyház caracasi vezetői elmondták, hogy az a sor szolgálati tevékenység, amely egy hétig tartott, minden idők legnagyobb hatását fejtette ki a közösségre.

Több mint háromezer adventista hívő vonult a főváros utcáira, hogy a remény üzenetét, valamint mosolyt sugározzanak és kiszolgálják közösségüket a legalapvetőbb szükségleteikkel.

„Lenyűgöző a héten szolgálatot vállaló hívők száma”- mondta Josney Rodriguez az Adventista Egyház Kelet-Venezuelai Missziójának elnöke. „Az evangélium megélésére való elszántság látványa életem és szolgálatom egyik legszebb pillanata volt”

A caracasi nyolcvannyolc gyülekezet vezetői és tagjai utcát takarítottak, fodrászati és élelmezési szolgáltatást nyújtottak, több mint ezer személyt látogattak meg kórházban és Vakációs Biblia Iskolát szerveztek több mint háromezer gyermek számára. Több mint száz liter vért adtak, majdnem háromszáz fát ültettek, sok ezer orvosi vizsgálatot hajtottak végre, több tíz betegség megelőzési, illetve családi előadást tartottak, valamint parkot szépítettek.

Az eseményre augusztus 4. és10. között került sor a „Közel hozzád Caracas” címmel. „Mosolyogj, Isten bízik benned” volt olvasható a résztvevők pólóján.

A hét egyik tevékenysége volt az a próbálkozás, hogy lefényképezzenek ezer mosolyt, egy társadalmi média kampányon keresztül, mely által az egyház kapcsolatot szeretett volna kezdeményezni a környező közösségekkel. A szervezők szerint több mint harminckétezer személlyel kerültek kapcsolatba a társadalmi médián keresztül.

Több mint négyszázezer szórólapot osztottak ki, amelyek a családdal, az egészséggel, illetve az egyház népszerűsítésével foglalkoztak, melyek utcasarkokon, kormánytisztviselők irodáiban és a nemzeti palotában kerültek kiosztásra.

A kezdeményezést az országos hírközlési eszközök közvetítették: a rádió, a televízió és a sajtó.

Az esemény csúcspontját augusztus 10. szombat délutánja jelentette, amikor több mint hatezer hívő gyűlt össze a Caracas-i Plázába Istent imádni és dicsérni, így ünnepelni meg a Caracasban és az ország keleti felére eső más városokban megélt sikert.

Rodrigez elmondta, hogy az Adventista Egyház minden idők legnagyobb, legfontosabb és legkedvesebb projektje volt.

Az erőfeszítés a fővárosban a következő hónapokban is folytatódni fog, mivelhogy a nagy városok evangelizálása továbbra is a figyelem központjában marad. Caracasban, az 5,2 millió lakos között, mintegy tizenhétezer adventista él.

„Hálásak vagyunk Istennek állandó jelenlétéért e nagyméretű evangelizáláson”-  mondta Rodrigez. „Küldetésünk bemutatni Isten minden közösség felé kitárt karjait az embereknek és azt, hogy Ő érdekelt a családok megerősödésében, az egészség visszanyerésében, valamint minden gyermeke jólétében.

Yarlis Gonzalez/ IAD/ ANN

Fordította: Filep István

Egy A Nagy Küzdelem témájával foglalkozó adventista web sorozat elnyerte a „Geekie Award” díjat

E-mail Nyomtatás PDF

Egy a Hetednapi Adventista Egyház által szerzett web sorozat trailer-e a Geekie Awards (Hollywood, Kalifornia, AEÁ) figyelmének központjába került. A „The Record Keeper”, mely a jó és a rossz közötti harcot dramatizálja megnyerte a „Best One-Shot” díjat.
Jason Satterlund rendező és Garrett Caldwell ügyvezető producer, Aris Juson és Jelynn Sophiával együtt átvették a díjat. A díjátadó ünnepséget Avalonból, Hollywood egy szimbólumából közvetítették.
„Annyira megtisztelve érzem magam, hogy itt lehetek”, mondta Saterlund. „Örvendünk a sorozattal kapcsolatos visszajelzéseknek, bár még nem is került sor a premierre.”
A rendezők szerint a The Record Keepert októbertől közvetítik.
„Alig várjuk, hogy a következő részt is megmutassuk önöknek”, mondta Caldwell, elismerve a többi rendező hozzájárulását is.
A  „The Record Keeper” Cadan (Ham June Soo) és Laurus (Dennis Hill) angyalok történetét mutatja be akik a barátságukért harcolnak, az általános polgárháború kitörése után. Egy másik angyal Raina (Lindsay Frame), az események lefolyását tartja számon, miközben arra törekszik, hogy fenntartsa a rendet az összevisszaság közepette.
A web sorozat „A Nagy Küzdelem” témáit adja elő, egy sarokkő, amelyet Ellen White az Adventista Egyház társalapítója helyezett le írásai által, és amely Isten vezetését követi nyomon a világ történelmében.
Az Egyház vezetői szerint a „The Record Keeper” olyan embereket szólít meg, akik máskülönben nem kerülnének kapcsolatba „A Nagy Küzdelem”című könyvvel és a Bibliával.
„Ellen White ihletett gondolatai A Nagy Küzdelemben, még időszerűbbé teszik a Biblia beszámolóit”, mondta Caldwell. „Nagyon sok ember mutat érdeklődést Ellen White iránt és az írásai iránt Record Keeper projekt nyomán.” Ezeket a történeteket ilyen formában kell feldolgozzuk ezentúl”.
Itt megtekinthetitek a „Record Keeper” trailer-ét.

ANN
Fordította: Szabó László-Csaba

A játékosok a lelki élet következő szintjére léphetnek egy új Iphone és iPad adventista játék által

E-mail Nyomtatás PDF

Az első iPhone-ra és iPad-re  szóló Hetednapi Adventista játékot, 48 óra alatt 3000-szer töltötték le. Az elemzők szerint ez háromszorosa annak a szintnek, amelyre egy sikeresnek minősített mobil alkalmazás eljut az első héten.
„Heroes” (Hősök) egy általános műveltségi (Trívia) játék, mely képregény formában készült,  Ábrahám, Dávid, Eszter és más kiemelkedő bibliai személyek élete alapján. A játékosok megismerhetik a történeteket és ellenőrizhetik bibliai tudásukat, több kérdésre válaszolva 6o másodperc alatt. A jó válaszokkal "mannát" lehet szerezni, melyeket az egyik szintről a másikra haladva segítségre vagy használhatnak fel.
Az alkalmazás készítője, Sam Neves elmondása szerint, a játékot azért készítették, hogy a játékosok életét gazdagítsák a biblia hőseinek ismertetésével.
"Rájöttünk, ha az új generációknak azonosságtudatot szeretnénk adni, emlékeztetnünk kell őket, kik a hőseik", mondta Neves.
"Hogyan tudnánk ezt megvalósítani, ha nem olyan eszközökkel, amelyeket már megszoktak?"
Neves, a nemzetközi Hetednapi Adventista Egyház wimbledoni (Londontól délre) gyülekezetének lelkésze elmondta, hogy szemmel látható a fiatalok egyre nagyobb eltávolodása a Bibliától. "Heroes" mondta ő, e tendencia ellen küzd, a játékosokat  Biblia használatára kötelezve azért, hogy magasabb pontszámokat érjenek el.
Neil Ah-Wan, a "Heroes" fő tervezője elmondta, hogy a játéka nagy népszerűségnek fog örvendeni az egyházon kívül is.
"Pontosan az, ami felkeltheti az érdeklődésüket azoknak, akiket nem érdekel a Biblia vagy nem is keresztények", mondta.
Neves elmondta, hogy reménye szerint a Biblia hőseivel való megismerkedés megváltoztatja majd a játékosok életét. "Szeretnénk, ha az emberek megtudnák, hogyan válhatunk a legnagyobb hős, Jézus Krisztus tanítványai."
A "Heroes" alkalmazást a Movinpixel fejlesztette ki, egy Nagy britanniai kis software fejlesztő cég, amely mobil alkalmazásokra szakosodott. A Movinpixel fejlesztette ki az "advent Hymnal" és az "iWorship" alkalmazásokat is.
A "Heroes" ingyenes alkalmazás rendelkezésre áll az iTunes App Storeon. A részletekért látogassanak el a következő oldalra: movinpixel.com/heroesthegame.

ANN

Fordította: Magyarosi Ernő

Rwanda first ladyje megnyitotta a Hetednapi Adventista Egyház által szervezett Nők Nemzetközi kongresszusát

E-mail Nyomtatás PDF

A Hetednapi Adventista nők, kiaknázatlan lehetőséget képeznek a közösségeik befolyásolására, mondta a Rwanda first ladyje a Nők Nemzetközi Kongresszusán, melyre Butare közelében került sor augusztusban.

"Különbség van a lehetőség és a felhasználás között"mondta Jannette Kagame. "Szeretném ha belegondolnátok, mit hagytok a következő nemzedéknek"

Kagame a kongresszus megnyitása és egy a nők érvényesüléséről szóló kiállítás végett Huye körzetében tartózkodott, számol be a New Times. A rwandai ötnapos kongresszusra első alkalommal 1500 delegátus jött el 11 országból, az Adventista Egyház Közép- és Kelet-afrikai divízióitól.

A kongresszust Ugandában, Kenyában és Tanzániában is megszervezték. A kongresszusok célja a nőket lakóközösségeik megváltoztatására bátorítani, mondták a szervezők. A delegátusok megbeszélik a kihívásokat, amelyekkel a nők küzdenek, beleértve az erőszakot és a szociális és gazdasági fejlődés akadályait. A beszélők az érzelmi intelligenciáról adtak tájékoztatást és felajánlottak lehetőségeket egy céllal rendelkező élethez.

A rwandai kultúrában a nőket az otthon lelkének tekintik, mondta Kagame. "Mi neveljük, ihletjük és bátorítjuk a körülöttünk élőket; észre vesszük-e vagy sem, mi tesszük le a jellem alapjait. A társadalomnak nagy elvárásai vannak tőlünk, mint feleségek, anyák, testvérek, szakemberek és személyek" mondta.

Kagame elismeri a nők egyre bonyolultabb szerepét a rwandai társadalomban.  „A munkaerő piacán versenyeznünk kell a férfiakkal, és ugyanabban az időben a családi szerepünket is be kell töltenünk" tette hozzá.
Egy a kongresszus melletti kiállításon, otthon készített ételek, új technológiák, öltözetek és dísztárgyak voltak találhatóak.
Esron Byiringiro, a rwandai misszióunió elnöke elmondta, hogy rwandát azért választották a kongresszus gazdájaként, mivel egy olyan ország, amely támogatja a nők jogait és a nemek közti egyenlőséget.

„Elvárásunk az, hogy miután ezek a nők elmennek, érezzék a különbséget. Sok értékes tanulsággal mennek haza.” - jelentette ki a New York Timesnak.

A nemek közti méltányosság és egyenlőség elve benne van az alkotmányban és garantálja a nők legkevesebb 30%-os részvételét a vezető tisztségekben. Egyes esetekben ezt a határt messze elhagyták.
A nők többségben vannak a parlamentben (56%-a nő) és a törvények védik a nők jogait az alkalmazáskor, öröklésnél és a tulajdonnál.

Esperence Ngagi Murerabana, az Adventista egyház rwandai uniójának női osztály vezetője elmondta, hogy mivel rwanda megértette a nemek közti egyenlőség és méltányosság elvét,  a nőknek megengedték, hogy aktívan részt vegyenek az ország szociális és gazdasági fejlődésében.

"Ez segített abban, hogy higgyünk magunkban" mondta Murerabana. "Egy alkalommal részt vettem egy másik országban megtartott találkozón, és mindenki meglepődött, hogy én vagyok az egyetlen nő a 11 résztvevő között. Megkérdezték, hogy létezik, hogy vezető szerepet töltök be, de elmondtam, országom olyan álláspontot fogalmazott meg, amely megengedi, hogy felfedezzem erős pontjaimat és képességeimet."
Rwandában, a 12 millió lakos között, közel 550000 adventista él.

Fordította: Magyarosi Ernő

Monteiro állítja: a bíró ártatlannak tartja őt

E-mail Nyomtatás PDF

António Moneiro lelkész börtönben ül már több mint egy éve egy olyan bűntényért, amelyet az Egyház vezetői szerint nem követett el.

Monteiro, a Hetednapi Adventista Egyház Lomé-i székhelyű (Togo) Szahel-i Missziója Családi ügyosztályának vezetője az irodájában dolgozott, amikor egy ember kereste meg, aki munkahelyet és pénzt kért. Ez az ember, név szerint Kpatcha Simliya később azzal vádolta Monteiro-t, hogy egy csempészhálózat feje volt, aki vért csempészett azért, hogy azt vallásos ceremóniák alkalmával felhasználják. Több mint tizenkét nő élettelen testét találták meg a külvárosban. A lakosság igazságtételt követelt.

Annak ellenére, hogy semmilyen bizonyíték nem köti Monteiro-t a gyilkosságokhoz, 2012. március 15-én letartóztatták, és mind a mai napig nem ítélték él. Ügyvédje, az Adventista Egyház világszervezete és különböző külföldi diplomaták ötször próbálták meg kieszközölni szabadon bocsátását, de mindhiába. A kormány tisztviselői ígéreteket tettek az Adventista Egyháznak és ügyvédeinek, de mégsem engedték szabadon.

Togo állam elnökétől, Faure Gnassingbé az elmúlt év során Ted N. C. Wilson testvér kihallgatást kért, miközben Togóban járt lelkészi látogatáson, de kérését elutasították.

Az Adventista Egyház elnöke és más személyek is, akik figyelemmel követték az eseményeket, úgy gondolják, hogy többről van itten szó. Valakinek szűksége volt egy bűnbakra? A Lomé-i bíróké az utolsó szó, vagy a kormány ad nekik utasítást?

Egy írott nyilatkozatban, amelyet eljutott az ANN-hez, Monteiro azt állítja, hogy azon a napon, amelyen a bíró elé állították, az több ízben is kijelentette az ügyvéd füle hallatára: „Lelkész úr, Ön ártatlan. Az ön iratcsomója üres, de nem engedhetem szabadon, mert nem tőlem függ.”

Monteiro elgondolkozott: „Akkor vajon kitől függ?”

Ma, már több mint tizenhat hónap után az eset újabb részletei kerülnek felszínre, amelyek gondolkodóba ejtenek ügyvédeket, diplomatákat és az Adventista egyház vezetői: mit is tehetnének Monteiro szabadon bocsátásáért, ha a kormány saját alkotmányát áthágva fogva tartja őt, minden törvényes alap nélkül.

A rendőrségi jelentés alapján Simliya, a vádoló bevallotta fiatal nők meggyilkolását, akiknek vérét felhasználták, illetve más fiatal nők becsábítását az erdőbe különböző ígéretek által. Simliya-t a múltban már elítélték erőszakért, és az is köztudott, hogy mentálisan instabil.

Időközben a rendőrség házkutatást tartott Monteiro lakásán, de nem talált semmilyen bizonyítékot.

Amikor Monteiro-t letartóztatták, az újságok azt írták, hegy megtalálták a valódi gyilkost. Az egyik újság még egy fényképet is leközölt vele néhány vért tartalmazó fiola fényképe mellett.

„Monteiro lelkész ártatlan. Pont.” jelentette ki John Graz, a Hetednapi Adventista Egyház Külkapcsolatok és Vallásszabadsági Ügyosztályának igazgatója. „A botrányos vád, amelyet Monteiro ellen felhoznak az, hogy mint adventista lelkész, összeesküvésben vett részt fiatal nők meggyilkolása érdekében, akiknek különböző testrészeit vallásos ceremóniák keretében használták fel. A vád furcsa és hihetetlen.”

„Ez az egész csak hamis igazságszolgáltatás, amelyet egyetlen olyan társadalomban sem tűrnének meg, amely tiszteli a törvényt.”

Az egyház vezetői közvetlen és közvetett módon fáradoznak alkalmazottuk szabadon bocsátásáért. Az Adventista Egyház világszerte imanapokat tűzött ki Monteiro-ért, levelezési kampányt indított, amelynek különféle diplomaták és kormánytisztviselők voltak a címzettjei, és egy világszéles aláírás gyűjtési akciót is lebonyolított a szabadon bocsátása érdekében.

Monteiro még mindig börtönben van.

Ez év július 25-én telik fogva tartásának 500. napja.

A négy cikkből álló sorozat az esetben érintett személyekkel készült interjúk alapján tovább Monteiro nyilatkozatai született meg, továbbá emailek, levelek, újságcikkek, rendőrségi jelentések és törvényszéki dokumentumok alapján.

A Togo-i Igazságügyi Minisztérium szóvivője nem óhajtott nyilatkozni az ügyben. Similya jelenleg börtönben van, akik különböző vádpontok alapján elítéltek többek között gyilkossági kísérlet miatt, és nem tudott nyilatkozni.

Monteiro küldetése

Egy napon, 2011-ben Monteiro egy telefonhívásra válaszolt, amely később megváltoztatta az életét. A Szahel-i Misszió székházában volt, saját irodájában, a Togo-i főváros, Lomé egyik háromemeletes épületében.

Monteiro már 2009 óta ottan dolgozott, miután Guy Roger, az unió elnök egy e-mailben meghívta, hogy ott szolgáljon, mint a Szombatiskola és Személyes Szolgálatok Ügyosztály vezetője.

Akkoriban Monteiro huszonöt gyülekezet és csoport lelkésze volt a zöldfoki Fogo szigetén. Az országban portugálul beszélnek, és körülbelül tíz szigeten terül el úgy körülbelül 550 km-e Nyugat-Afrika partjaitól. Ott született Monteiro 1955-ben.

A líceum elvégzése után elköltözött hazulról, hogy egy kameruni adventista szemináriumban folytassa tanulmányait. 1983-ban tért haza, hogy megkezdje lelkészi pályáját. A következő évben, 1984-ben vette feleségül Madalena dos Anjos-t, családjával pedig alig néhány évente új és új helyekre költözött, amint az Egyház vezetői nagyobb és nagyobb kerületeket és felelősséget bíztak reá. Az idők során négy gyermeke született.

Lelkészi tevékenysége során Monteiro négy evangelizációs kampányban vett részt az Egyesült Államban, Bostonban, Massachusetts államban, és további kampányokban olyan nyugat-afrikai államokban mint Guinéa Bissau és Benin.

A 2009-ben Rogertől kapott email döntés elő állította: maradjon otthon kényelmes lakásában, vagy utazzon el egy teljesen ismeretlen helyre, mint misszionárius.

Monteiro úgy döntött, hogy elfogadja a meghívást, és megtisztelve érezte magát, hogy hozzájárulhat a Togo és további, a Száhel-i Misszió területén található tíz ország lakosságának lelki fejlődéséhez. Tudta, hogy nagy lesz a kihívás, mivel sok különféle vallási praktika működik a körzetben, és itt található a világ egyik legnagyobb voodoo központja is.

Félretéve az aggodalmakat, türelmetlenül várta, hogy bizonyságot tegyen a kereszténységről egy nagyobb területen, egy olyan vallásról, amely szerinte egy szeretetteljes Istenről beszél. Saját hite és a mára már több mint tizenhétmillió tagot számláló adventi közösség bizonyságtétele alapján magáévá tette az egészséges életmód és nevelés elveit, amelyeket tovább ad nem csak az egyház tagjainak, hanem a saját életük minőségének javításában érdekelt kívülállóknak is.

Monteiro a Szahel-i Unió kérésére érkezett Togo-ba. 2011-ben lett az Adventist Mission és a Család és Nevelési Ügyosztály igazgatója.

Azon a bizonyos napon, 2011. elején a titkárnő megkérdezte, hajlandó-e fogadni egy személyt, aki egy lelkésszel szeretne beszélni. Monteiro szólt, hogy az illetőt küldjék az irodájába. Simliya volt az, aki azelőtt több különböző nevet viselt, és aki őt nemsokára súlyos bűntényekkel vádolta meg.

Simliya azt mondta Monteiro-nak, hogy nincs munkahelye, pénze utazni, és nem ritkán ennie sincs mit.

„Ön adventista?” kérdezte Monteiro.

Simliya azt állította, hogy adventista, és hogy Eric Mensanvi lelkész keresztelte meg. Roger, az unió elnöke utólag igazolta, hogy Simliya-t megkeresztelték egy börtönben, miközben erőszak miatt 2006-ban kiszabott büntetését töltötte.

Monteiro nem ismerte az illető történetét. Simliya-t meghívta az imaházva, bemutatta a gyülekezet vezetőinek, majd hazament.

Néhány hét múlva Simliya visszatért az unió székházába, hogy köszöntse Monteiro-t. Monteiro megkérdezte, hogy hogyan megy az élete, ő pedig ugyanazt mondta, mint azelőtt: nincs munkahelye, pénze, ennivalója.

„Az élet sokszor nehéz” mondta Monteiro, „de Isten gondot visel rólunk.”

Az elkövetkező hetekben Simliya többször visszatért a székházba, az egyik alkalommal pedig elmondta, hogy börtönben volt.

„Nem faggattam, hogy mi történt.” emlékszik vissza Monteiro. „Annyit mondtam neki: »Most, hogy szabad vagy, azon törd a fejed és azon fáradozz, hogyan kezdhetsz új életet. Mivel foglalkozol?«”

„Taxisofőr vagyok” mondta Simliya.

„Van vezetői jogosítványod?”

„Igen.”

„Láthatnám?”

„Nem, most nincs nálam. Legközelebb elhozom.” mondta Simliya.

Néhány nap múlva Simliya azzal állított be, hogy jogosítványát ellopták.

„Keress róla egy másolatot.” mondta neki Monteiro.

Simliya ekkor egy másik tárgyra tért át. Azt mondta, hogy Bruno Amah, egy hetednapi adventista felajánlotta, hogy segít neki autót vásárolni körülbelül 800000 közép-afrikai frank értékben (ez körülbelül 1600 dollár) – emlékezik vissza Monteiro.

„Megkért, hogy beszéljek ezzel a testvérrel, hogy segítsen rajta. Személyesen nem ismerem Amah-t, de egyszer beszéltünk telefon egy teológus diák megsegítése kapcsán.”

Ott az irodában Simliya felhívta Amah-t, és a telefont odaadta Monteiro-nak. Amah megerősítette, hogy ismeri Simliya-t. Monteiro átadta neki a kérést, mire Amah ezzel válaszolt: „Hat tudok, majd segítek”.

Fogságban

Két nap múltán, március 15-én este fél kilenc tájban a rendőrség behatolt Monteiro lakásába és családja szeme láttára tartóztatta le azt állítva, hogy bűnténybe vett részt.

„Ez tévedés” védekezett Monteiro.

A rendőr megkérdezte: „Ön nem Monteiro úr?”

„De igen” válaszolt, „de nem követtem el semmit.”

A rendőrségre vitték, ahol Simliya-val találkozott. Monteiro-t megkérdezték, hogy ismeri-e. Azt mondta, hogy ismeri, majd röviden beszámolt találkozásaikról és beszélgetéseikről.

Három nap után az egyik rendőr azt mondta: „Küldetéssel bíztad meg Simliya-t.”

Monteiro megkérdezte: „Milyen küldetést? Egyetlen egy küldetésem van már negyven esztendeje. Lelkész vagyok, küldetésem pedig az evangélium hirdetése.”

Az egyik rendőrparancsnok azt mondta: „Emberi vért rendeltél tőle.”

A rendőrség tizennégy napig tartotta fogva Monteiro-t a rendőrösön, egy huszonnégy négyzetméteres ablaktalan cellában, az idő legnagyobb részében ruha nélkül.

Március 28-án törvényszék elé állították. A házába, irodájába és a gyülekezetben lebonyolított vizsgálatok során nem találtak semmilyen bizonyítékot. Az ügyvéd kérte, hogy ejtsék az ügyet, de a bíró elutasította a kérést, és abba sem egyezett bele, hogy óvadék ellenében szabadon bocsássák.

Azóta a börtönben van.

„Nehéz kifürkészni, mi is lapul a dolgok hátterében” mondta Graz, az Egyház Külkapcsolatok és Vallásszabadsági Ügyosztályának igazgatója.

A második cikk olvasható ITT.

ANN

Fordította: László V. Zoltán

Monteiro vádolója megpróbálta visszavonni nyilatkozatát

E-mail Nyomtatás PDF

Antonio Monteiro lelkész és több hetednapi adventista hívő majdnem 500 napot töltött börtönben, egyetlen ember  feljelentése alapján.  De egy - törvényszék által elrendelt-  pszichiátriai vizsgálat során Kpatcha Simliya visszavonta nyilatkozatát. Azt állította, hogy a rendőrség megverte és arra kényszerítette, hogy mondja meg azoknak neveit, akik szerinte egy vér-csempész hálózat tagjaiként tevékenykedtek.

Ez a tény arra készteti a Hetednapi Adventista Egyház vezetőit, ügyvédeket és diplomatákat, hogy  jogosan feltegyék a következő kérdést: miért kell Monteiro lelkésznek és más adventistáknak tovább   börtönben ülniük, anélkül, hogy per folyna ellenük?

A togói Alkotmány 15-ik paragrafusa ezt tartalmazza: „Egyetlen személy sem tartható fogva önkényes módon. Minden egyes, törvényes alap nélkül letartóztatott személynek joga van jogi beavatkozást igényelni.  A jogi hatóságok késedelem nélkül egy döntést hoznak a fogva tartás  törvényességére vonatkozóan.”

A „La Symphonie” helyi újság az elmúlt hónapban felhívást intézett a foglyok „igazságos és méltányos megítélésére” vonatkozóan.  „Több tíz vádlott senyved hosszú ideig a börtönben” – állítja az illető cikk írója.

Az Egyház vezetői szerint öt személyt tartanak fogva önkényes módon ebben az ügyben: Monteiro, aki 2009-től igazgatóként dolgozott  az Adventista Egyház Missziós Ügyosztályának keretén belül; Bruno Amah adventista hívő, a „Togo Cellulaire” alkalmazottja; Beteyman Raphael Kpiki Sama adventista hívő; Simliya; és Idrissou Moumouni, egy muzulmán, aki saját elhatározása alapján jelentette a rendőrségen, hogy Simliya egy hazug.

A letartóztatásokra egy gyilkosság-sorozatot követően került sor, amelyek 2011 május hónapjában történtek.

Különböző újságok és rendőrségi jelentések szerint több mint 12 asszony holttestét találták meg a Lome város északi részéhez tartozó Agoue negyedben. Az asszonyok 12 – 36 év közöttiek voltak. Az asszonyokat leszúrták és egyes nemi szerveiket eltávolították. Vért és állati szerveket gyakran használnak fel a Voodoo ceremónia keretén belül, amely gyakorlat igen elterjedt Togóban.

Mivel senkit sem tartóztattak le, a közönség igazságszolgáltatást követelt – nyilatkozták az Egyház vezetői.

Azután Simliya rendőröktől körülvéve megjelent a televízióban és beszélt az állítólag általa megszervezett gyilkosság-sorozatról. Megnevezte cinkostársait, akik a vért és a szerveket begyűjtötték. De a vizsgálatot végző orvos szerint a nyilatkozatai nem valósak, beleértve az áldozatok számát és az alkalmazott módszereket is.

„Minden egyes jól informált és értelmes emberben kétségek támadtak volna hihetetlen szóáradatát követően, amelyben állítólagos gyilkosságait ecsetelte” – közölte a 2012 szeptember 9-én végzett orvosi vizsgálat eredménye.

Simliya eredeti nyilatkozata sok kérdőjelet vetett fel.  A Monteiro ügyét tárgyaló bíró felkérte Dr. Tchangai Tchatcha orvost, hogy végezze el Simliya pszichiátrai vizsgálatát. Jelentésében Tchatcha doktor „pszichopata” és „diszharmonikus” személyiségként jellemezte Simliyát, aki hajlamos a „mitomániára” (patologikus hazugság) is.

Similya nyilatkozatára alapozva Tchatcha még a következőket állapította meg: „Gondolatmenete logikátlannak tűnik, gyakran változtatja nyilatkozatait és ellentmondásokba keveredik. Mindenki szerint egy másokat manipuláló, hazug ember.”

Guy Rogel, a Sahel Misszió elnöke a következőket mondta Simliyáról: „állandóan a ,testvér’ megnevezést használta annak érdekében, hogy különböző segélyekben részesüljön az adventisták részéről.

A rendőrség jelentése szerint Simliya 1984-ben született Karában. Tchatcha doktor szerint személyisége egy „nyugtalan gyermekkor” következménye. Apja kilétét anyja állandóan megkérdőjelezte, és őt mint egy „csomagot” küldözgette egyik rokontól a másikig.

Az orvos azt is kijelentette, hogy Simliyát harmadikos korában lopásért letartóztatták, egyszer pedig megszállottsággal vádolták és „majdnem halálra” verték.

Négy alkalommal volt börtönben nemi erőszak elkövetése miatt, 2006-2010 között.

Az elmúlt év márciusában a rendőrség rajtakapta Simliyát, amint megpróbált elcsábítani egy fiatal eladónőt az erdőben.

Miután 2010 június 25-én kiszabadult a börtönből, két segítőkész ember vállalt érte kezességet: Bruno Amah és Essossinam Komlan Sagao lelkész.

Egy rendőrségi jelentés szerint – amely 2012 március 22-én lett kibocsájtva – Simliya arra kérte Sagaot, hogy segítsen neki elhelyezkedni a kikötőben. Sagao nem tudott ilyen jellegű munkahelyről, de segített neki elhelyezkedni egy autómosodában. Simliya nem volt egy jó munkaerő, és egy hét múlva otthagyta munkahelyét.

Simlya azt állítja, hogy fogsága idején a rendőrség arra kényszerítette, hogy mondja meg a Lomeban lakó ismerősei nevét. Ő olyan embereknek a neveit adta meg, akik segíteni próbáltak neki. Ezek közé tartozott Monteiro, Amah és Sagao is.

Simliya egy interjú keretében a következőket mondta Tchatcha doktornak:   „miután megadtam ezeket a neveket a rendőrségnek, elmentem a bíróhoz és bevallottam neki, hogy hazudtam. Ő azt válaszolta, hogy ha megváltoztatom vallomásomat, életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélnek.”

Egy 2012 március 22-én készült rendőrségi jelentés szerint Gate N’Zonou főfelügyelő a következőket kérdezte Monteirotól:  „Mi közöd neked egy ilyen emberhez, akivel sem korban, sem társadalmi vonatkozásban nem találtok? Mi közöd neked egy ilyen szerencsétlenhez?”

Monteiro így válaszolt: „Ilyen vagyok én. Minden ember számít nekem. Azért teszem ezt, hogy kifejezzem  irántuk érzett szeretetemet és segítsek nekik bűneiktől megszabadulni.”

A harmadik cikk olvasható ITT.

Fordította: Halmi Szabó Gyöngyi

Mit tettek Monteiro kiszabadulásáért?

E-mail Nyomtatás PDF

Azon az éjszakán, amikor letartóztatták António Monteiro-t, az ő főnöke, Sahel Guy Roger a Missziók Uniójának elnöke, valamint néhány kolléga elmentek a rendőrségre, hogy megtudják a letartoztatás okát. Meglepetésükre, letartóztatták őket és elkobozták a kulcsokat és az autóikat minden magyarázat nélkül.

Két óra után engedték szabadon őket, majd másnap reggel Roger felvette a kapcsolatot egy ügyvéddel. Monteiro-t gyilkossággal vádolták, összeesküvéssel és gyilkossági társulással.

"Egy valóságos rémálom volt az, amin keresztül mentem" írta Roger egy e-mailben a Sahel Unió jogi tanácsadójának Yovo Sika Adjete-nek. "Csak annyit mondtak, hogy [Monteiro-t] letartóztatták a kivizsgálás következtében és a mi fogva tartásunk is része, annak a vizsgálatnak.

"Kérjük tudja meg, hogy miért a fogva tartás", írta Roger.

Így kezdődtek a próbálkozások kiszabadítani Monteiro-t, amely folytatódik közel 500 napja.

A Hetednapi Adventista Egyház vezetői és különböző országok nagykövetei vállalták, hogy diplomáciai erőfeszítéseket tesznek Togóban, Európában és az Egyesült Nemzeteknél New York-ban. A helyi ügyvédek megpróbáltak számos felhívást intézni. Mindezek ellenére Monteiro, aki a Zöld-foki Köztársaságból jött Togóba, hogy mint keresztény misszionárius szolgáljon, a börtönben marad. Három másik Adventista hívő is a börtönben van és mint egy ötödik személy valaki, aki felajánlotta, hogy a rendőrségnek információt ad, amely hozzájárul a kiszabadításukhoz.

Másnap, 2012, március 16-án, Roger megtudta, hogy Amah Bruno-t, az adventista hívőt letartóztatták ugyanabban az ügyben. Mindketten Monteiro és Amah megpróbált segíteni egy Simliya nevű embert, aki a szerint igazságügyi-orvosi vizsgálatok szerint mentális instabilitásban szenvedett.

A következő napokban Roger tájékoztatta kollégáit az Adventista Egyház Nyugat-és Közép-Afrikai Divízió székhelyéről, amely Abidja-ban található, Elefántcsontparton, és a felekezeti központban Silver Spring-ben levőket, Marylad-ban az Egyesült Államokban. Ő írt a legközelebbi nagykövetségeknek is a Zöld Fejben található Dakarban, Szenegál.

Roger kétnapos böjt és az ima jelentett be az Unióban, március 22, csütörtöktől kezdve.

A több hónapon keresztül, az Adventista Egyház úgy döntött, hogy a hívásokat és a diplomáciai erőfeszítéseket távol tartják a nyilvánosság figyelmétől.

"Amikor e taktika mellett döntöttünk, az ország vezetősége iránti tiszteletből és az országban levő hívő adventisták biztonságáért tettük" mondja John Graz, az Adventista világegyház Hivatalos Kapcsolatok és Vallásszabadság-i osztályának igazgatója.

Monteiro ügyvédje Sika Yovo Yawa asszony azt mondta, hogy március 28-án arra kérte a bírót, hogy utasítsa vissza az ügyet. Kérését csend azonban csend fogadta, mondta.

Ő és Amah ügyvédje, Afoh Kataka, elment az igazságügyi miniszterhez június 21-én. A miniszter, mondták, megígérte, hogy át nézi a dossziét. Semmi sem történt, és az ügyet a Lomé-i felső bírósághoz juttatták.

Július 6-án, a bíróság határozatot hozott, amelyben az áll, hogy "A dokumentumok nem adnak alapot, amely bizonyítja ártatlanságát. Ezért a börtönben kell maradjon."

Yovo tovább hívásokat tett, de hiába. Felháborodva, augusztus 7-én, közel öt hónappal a Monteiro és Amah letartóztatása után, írt Togo állam elnökének, Faure Gnassingbé-nak: "Ez a döntés komoly igazságtalanság felháborító és elfogadhatatlan, ügyfeleink ártatlanok, mert nincs bizonyíték arra, hogy bűnösök lennének. "

Néhány héttel ezelőtt, július 25-én, Ganoune Diop, az Adventista Egyház képviselője az ENSZ-nél, találkozott Togo állam nagykövetével Kodjo Menan-al az ENSZ-nél. Kodjo azt mondta, hogy az ügyet megvizsgálja, jelentette ki Diop. Egy levélben Kodjo-nak, Diop megköszönte azt a tényt, hogy az elemzi a problémát, amely kiemeli azt, hogy az Adventista Egyház világvezetősége akarja követnie a kormány eljárását: "Nem akarjuk, a nemzetközi közösség elé hozni az ország jogrendszerének szakértőit, amit ön oly hatékony módon képvisel."

Szeptemberben, a Zöld-foki és a Togó Köztársaság elnökei beszéltek az esetről, miközben ők az ENSZ Közgyűlésén voltak, egy 2013 július 9-i kijelentés szerint, amely a Zöld-foki elnökség Facebook oldalán történt.

"Megpróbáltam felkelteni érdeklődését ebben a kérdésben," mondta Jorge Carlos Fonseca a Zöld-foki elnök, utalva a Togó-i elnökkel, Faure Gnassingbé-vel való találkozójára. "Azt mondtam, hogy nem akarom, hogy bármilyen más módon befolyásolni a Togó-i igazságügyi eljárást, de a Zöld-foki közönség érdekelt ebben a kérdésben és szeretnék, hogy minden, ami fog történni, hogy olyan környezetben történjen, amelyben a biztonsági védelem biztonságban lesz."

2012, szeptember 5-én, két személy az Egyház világközpontjától Togóba ment. Graz, hivatalos ügyek igazgatója  és Todd McFarland általános tanácsadója, találkoztak Yovo-val és meglátogatták Monteiro-t és Amah-ot a börtönben. Elolvasták az igazságügyi-orvosi jelentést, amit Dr. Tchangai Tchatcha készített, amely kijelentette, hogy tudták, hogy az, aki vádolta Monteiro-t, mentális instabilitásban szenvedett és a rendőrségnek a nevet, meg az úgynevezett cinkosaiét, akkor adta miután megverték, míg ő őrizetben volt. A jelentés nyújtott némi reményt.

"Biztos voltam benne, hogy kiszabadol, mielőtt Wilson látogatására sor kerül," mondta McFarland később, beszélv világegyház elnökéről, aki meglátogatta Monteiro-t a börtönben november 12-én.

Az Egyház eljárt még a Nemzetközi Szövetség a vallásszabadság védelme Európában képviselője által is, aki találkozott a togói tisztviselőkkel az ENSZ irodájában Genfben, Svájcban és más tisztviselőkkel az Európai Uniónál Brüsszelben.

Azonban semmi nem történt, annak ellenére, hogy a diplomáciai erőfeszítések történtek egész nyáron és kora ősszel.

Ezután az Adventista Egyház úgy döntött, hogy a kérdést nyilvánosságra hozza. ANN kiadta az első hírt ebben az esetben szeptember 27-én.

November 20-án, létrehozott egy munkacsoportot erre az esetre a világegyház székhelyén. Ugyanezen a napon, a világ egyházi elnök Ted NC Wilson felhívást intézet egy nemzetközi imanapra, december 1-jén. "Ők ártatlan adventista hívők, akiket igazságtalanul vádoltak és könyörögni fogunk Istenhez, hogy avatkozzon be, hogy azok visszatérjenek a családjukhoz és, hogy folytathassák a munkát", mondta Wilson.

November 29-én Roger, a Sahel Missziók Uniójának elnöke, tartott egy sajtótájékoztatót Lomé-ban, felerősítve a globális kampányt az ima napra.A két férfi "a szabadságuktól megfosztva és fogva tartanak a börtönben Loméban, semmilyen bizonyíték nélkül, anélkül, hogy közeli vagy távoli kapcsolatot lehetne kimutatni ebben az esetben," mondta Roger egy csoport újságírónak. "Az adventista egyház nem maradhat közömbös az iránt, amit úgy tűnik, hogy egy súlyos bírói tévedés."

December 1-én több tízezer adventista gyülekezet világszerte imádkoztak az istentiszteleteken, a Monteiro és a többi személyekért a börtönből. Abban az időben, több mint 7 millió Twitter felhasználó hallott a kampányról, a #Pray4togo hashtag-ról és mintegy 15.000 ember írta alá az online petíciót a Changge.org-on.

Az Egyház kampányt szervezett karácsonyi képeslapok írására, hogy megmutassák a támogatást. Monteiro több mint 1000 üdvözlő lapot kapott, mondták egyházunk vezetői. Elején történt valami, ami úgy tűnt, hogy azt jelzi, hogy január 29-én lesz a tárgyalás, de később törölték.

Diop, az Egyház képviselője az ENSZ-nél, februárban Togóban ment, ott találkozott a miniszterelnökkel. Diop azt mondta, hogy a találkozó közben, a miniszterelnök, Kwesi Ahoomey-Zunu, behívta az igazságügyi minisztert és megkérdezte, hogy tudja-e fogadni Diop-ot a nap folyamán.

"Azt mondtam a miniszterelnöknek és az Igazságügyi Miniszternek, hogy nem próbáljuk kikerülni a Togó-i törvényszéki eljárást vagy egy szívességet kérni," emlékeztet vissza Diop. "Csak próbáltam kérni, hogy az ügy oldódjon meg, mert ebben az esetben önkényes a fogvatartás".

Április 18-án, az Adventista Egyház kiadott egy videót a Monteiro családjáról, sürgetve több embert, hogy írja alá a petíciót az interneten.

Márciusban, az Egyház vezetői bejelentették, hogy éppen elutasították a harmadik felhívás Montero szabadon bocsátására.

A negyedik cikk olvasható ITT.

ANN

Forditotta: Szász Cserei Géza

Monteiro békességet kíván a börtönben önmagának, a Togói Egyháznak és kormánynak

E-mail Nyomtatás PDF

A Loméi civil börtön hevült és túlzsúfolt. Szabadban kialakított létesítmény, egy bazárhoz hasonló, boltok nélkül. 80 fogoly alszik egymás mellett egy cellában. Akik fizetnek aludhatnak 26-án egy cellában. António Monteiro lelkipásztor néha matracon aludhat. Ez luxusnak számít. „Nem tudom hány ember bírna ki egyetlen napig is ilyen körülményeket” mondta John Graz, az Adventista Egyház  Vallásszabadság és külkapcsolatokért felelős igazgató, miután meglátogatta Monteirot a fogházban.” Zsúfolt, szennyes. Hiányoznak a higiéniai feltételek, el sem akarom képzelni hogyan nézhetnek ki a fürdőszobák” nyilatkozta Graz. Májusban, fényképeket közölt a„Citizens Movement for Truth” az árvíz utáni helyzetről. A fogvatartottak bokáig érő vízben kényszerültek élni.

Ez volt a lakóhelye Monteironak immár 500 napja. Monteiro és adventista társai Bruno Amah, Beteynam Raphael Kpik Sama és Kpatcha Simliya, ilyen körülmények között várják a per időpontját vagy a szabadulást. Monteiro reméli, hogy ez a rémálom véget ér ”amikor Isten megfelelőnek ítéli azt”. Most a fogvatartottak egészsége foglalkoztatja. Mintegy 1000 személy van bezsúfolva egy 600 személynek kialakított egységben. Egy helyi lap, a La Symphonie szerint, ha tovább romlik a fogvatartottak egészségi állapota, akkor félő, hogy rendre  meghalnak. Monteiro és Amah feleségei, 2 dollárt fizetnek naponta, hogy látogathassák férjeiket és élelmet hozzanak.

Az Adventista Egyház világszéles összefogásban szabadulásukért imádkozik, de segíteni keveset tudnak. Togóban, 1956-ban kezdődött el az Adventista Egyház munkája Georges Vaysse könyvevengélista által. 1964-ben, egy Elefántcsontparti misszionáriust küldtek együtt munkálkodni a kis adventista hívők csoportjával. Ma több mint 6000 adventista hívő van a 7,1 milliós lakosságú országban.

A lakosság 30% keresztény, 20% muzulmán, míg 50% őslakos hitet vall. Ezek között találhatók animisták, a Voodoo gyakorlók is, akik gyakran használnak szertartásaikban vért vagy állat testrészeket. Monteirot gyilkossággal, meg vérkereskedéssel foglalkozó hálózattal való együttműködéssel vádolják. Diplomaták, nagykövetek, az Adventista Egyház vezetők, megdöbbentek azon, hogy a rendőrség összetéveszti az adventistákat azokkal akik vért használnak szertartásaik során.

Guy Roger, az Adventista Egyház Sahel Misszióuniójának elnöke  elmondása szerint „az adventisták számára ismeretlenek ezek a szertartások.” Az adventista vezetők, a Togoi hatóságok  félreértéséről beszélnek az Adventista Egyház és szertartásaik ismerete tekintetében. 2012. Március 22-én kiállított jelentésben kérdés szerepel   Gaté N’Zonou, rendőrparancsnok részéről, miért állítja az  elmeingatagságban szenvedő ügyész, hogy vért használnak adventista szertartásokban. “Az én egyházam csak a Bibliára alapozza hitét” mondta Monteiro. John Graz “szokatlannak” tartja a  vádat, és sürgeti az egyháznak  kommunikációjának és ismertségének javítását a világon. Sok helyen kis egyháznak minősül egyházunk, és szektának vagy felekezetnek tartják. Javítani kell kapcsolatainkon a kormányokkal és más egyházakkal.

Az elszigetelődés nem hozhat semmi jót a kisebbségeknek. Az Egyház vezetők érezték, hogy a Togoi kormány önkényesen vádolt néhány adventistát a 2011-ben elkövetett több nő gyilkolásával. Gibert Wari a Közép és Nyugat Afrika Adventista Divízió elnöke az ANN-ben tett nyilatkozatában elmondta: ”Korábban a Togói kormány egy kis felekezetnek ismert, de az óriási mozgósítás után látják, hogy az Adventista Egyház jelen van mindenütt a világon. Jorge Carlos Fonseca a Zöld-foki Köztársaság- Monteiro származásának országa elnöke- nagykövetet küldött Togóba kimondottan ezzel az esettel kapcsolatban. Július 27-én az Adventista Egyház világszéles imaakciót szervez  Monteiro szabadulásáért.

Sok tízezer helyi gyülekezet támogatja ezt, az 500 napos fogva tartás leteltekor. Az eredménytől függetlenül a Togói Adventista vezetők elmondása szerint, tovább segítik a közösséget melyben élnek, eseményeket szerveznek az ifjak és szükségben lévők megsegítéséért karitatív tevékenységek keretében.” Megbékélést szeretnénk a Togói kormánnyal miután Monteiro szabadul a börtönből, de előbb szabadlábon kívánjuk  őt látni” mondta Roger.

ANN

Fordította Józsa Zoltán

Több mint 31, 13-20 éves korosztályt képviselő ifjút kereszteltek meg Constantán

E-mail Nyomtatás PDF

Több mint 600 személy, rokonok, barátok, adventista hívők, valamint sok a Fekete tengeren tartózkodó turista vett részt a 32 lélek keresztségén, akik közül 31-en, a 13-20 éves korosztályhoz tartoztak – közöttük volt egy 60 éves személy is.
A Constanta-i Adventista gyülekezetek lelkészei Zaharia Adrian, Badescu Liviu, Kadar Gabriel, Vaduva Liviu, Kestner Ervin (Topraisar, Dumbrava Rosie, Vadu, Speranta, Medgidia és Pecineaga) illetve a Munténiai Egyházterület elnöke, Pîrlitu George lelkész, az ifjak megkeresztelésének fontosságát óhajtották kiemelni.
Ebből a meggondolásból szerveztek keresztséget az ifjaknak. Amikor felfedezték, hogy terveik hasonlítanak, a lelkészi találkozón eldöntötték, közös keresztséget szerveznek. Így gyűjtöttek össze 31 fiatalt. Közülük 13 együtt nőtt fel a topraisari ösvénykereső, majd kompánion csoportban – ez is bizonyítja a sajátos programok fontosságát e korosztály számára.
Külön kiemelendő a Dumbrava Rosie gyülekezetben tevékenykedő Dumitru Bogdan, kezdő lelkész szolgálata és következetessége, aki egy éven keresztül foglalkozott a gyülekezet ifjaival, Bibliatanulmányt és más tevékenységeket vezetett. Egy év után közülük 12 eldöntötte, megkeresztelkedik, amely elhatározás váratlanul érte az egész gyülekezetet. Emellett a gyülekezet tagjait meglepte az ifjak alapos Biblia ismerete és elszántsága Krisztus követése mellett.

Fordította: Tamási Károly

Boldog foglyok a laposnyai Adventista Ifjúság Központban

E-mail Nyomtatás PDF

2013 június 23-27 között a negyedik alkalommal került megszervezésre a marosvásárhelyi börtön foglyai számára rendezett nyári tábor. A minisztérium engedélyezésével és a Dél-Erdélyi Egyházterület támogatásával, a résztvevő fiataloknak a rácsok mögött töltendő időszakból a legszebb napokban volt részük. Szemináriumok, játékok, énekek, versenyek, műhelymunkák, erdőjárás, tábortűz, ízletes ételek...ekként lehetne összefoglalni az együtt töltött 5 napot. Hasonlóképpen barátságok köttettek, megható alkalmak voltak, amikor döntéseket hoztak és végül mindannyian feliratkoztak a Sola Scriptura kurzusaira, beleértve az egyik nevelőjüket is, akik jelen volt velük. A lelki gondozásról Poenariu Stefanita lelkész és felesége gondoskodott, aki igyekezett megismertetni a fiatalokkal Istent és átalakító hatalmát. Köszönöm Istennek ezen alkalmakat, amikor az evangélium áthatol a rácsokon, a gonosz által lezüllesztett szívekbe is. Köszönöm azoknak, akik készséggel támogatják, bátorítják és imádkoznak az ilyen eseményekért.

Semida Mărginean – Szervező
Fordította: Ferencz-Zorgel József Attila

A világon élő Hetednapi Adventisták Július 27 – én szombaton, részt vesznek az „Ötszáz igazságtalan nap” eseményen

E-mail Nyomtatás PDF

A világon élő Hetednapi Adventisták július 27-én, szombaton, részt vesznek az „Ötszáz igazságtalan nap” eseményen, azzal a céllal, hogy imában támogassák Antonio Monteiro lelkészt és Bruno Amah üzletembert Loméban (Togo állam). Július 27-e az ötszázadik napja annak, hogy mindketten fegyházban vannak, egy általuk el nem követtet gyilkosság miatt.

Antonio Monteiro négy gyerek édesapja, Afrikában a Cape Verdeben született, és 2009-től az Afrikai Sahel vidék Család Misszió Osztályának igazgatójaként dolgozik. 2011 májusában tartóztatták le őket, egy évre rá, hogy 20 fiatal nőt megöltek és vérüket, valamit nemi szerveiket eltávolították. Togo államban működik a Voodoo vallás legfontosabb központja, melynek gyakorlói vért és emberi szerveket használnak a vallási ceremóniákban.

Bár Antonio Monteiro protestáns lelkésznek semmi köze nincs ezekhez a gyilkosságokhoz, mégis 2012. március 15-én, bezárták és mindmáig nem volt egy hivatalos ítélethozatal ügyében. Sem a Hetednapi Adventista Egyház világszintű szervezetének ügyvédei részéről érkezett öt felszólítás által, sem az idegen diplomaták közbenjárására nem sikerült kiszabadulniuk. A togói kormány ígéretet tett az egyház vezetőinek és az ügyészeknek, de nem tartották be azt.

A rendőrség még más négy személyt is letartóztatott, akiknek kapcsolatuk van az üggyel, ezek között azt a polgárt is aki vádat emelt a lelkész ellen, és egy muszlint, aki mint önkéntes jelentkezve azt nyilatkozta, hogy a Monteiro vádlója hazudik. 
A Monteiro egyedüli vádlója elmebetegnek és „patologikus hazugnak” volt nyilvánítva a törvényszék által igényelt pszichológiai vizsgálaton. Később önmaga is visszavonta vádiratát mondván, hogy a rendőri kényszerre és fenyegetésre írta ezt a vádiratot, olyan személyekkel szemben, akiket alig ismert.

„Monteiro ártatlansága önmagától érthető”, nyilatkozta John Graz a világszéles Adventista Egyház Vallásszabadsági és Hivatalos Kapcsolatok Osztályának igazgatója. „A vádban megfogalmazandó gyanú, hogy mint adventista lelkész kitervezte azon női személyek meggyilkolását és vérük ceremoniális felhasználását, hihetetlen és bizarr!”

A helyi újságok is követelték Monteiro és a többi elzárt személynek a kiszabadítását, az ügy törvényszéki kivizsgálásáig, mert ez a Togo állam alkotmányával ellentétes megnyilvánulásnak minősül, mely minden állampolgár törvényes elítélésére jogot ad.

Július 18-án az Adventist News Network, egy négy cikkből álló sorozatban terjedelmesen és részletesen bemutatta az ügyet. A jövő héttől, a cikkek magyar nyelven is olvashatóak lesznek az www.adventista.ro honlapon. A rovatok bemutatják letartoztatásukat, a rendőrséggel folyatott beszélgetéseiket és életkörülményeiket, Monteiro nyilatkozatát, az ügyben résztvevőkkel készült interjúkat, emaileket, a helyi újság cikkeit, valamint a rendőrség és a törvényszék hivatalos okiratait. Togo állam Jogügyi Minisztériumának szóvivője nem kívánt a nyilatkozni cikksorozatban.

Önök közül mindenki tehet valamit ennek a kampánynak továbbítása és Antonio Monteiro, valamin társa, Bruno Amah támogatására:
-Adjátok tovább ezt a cikket a saját Facebook oldalaitokon, a #prey4togo500 tagon
-A pray4Togo honlapon aláírásotokkal támogassátok a kérvényt és hívjátok meg barátaitokat is a Facebookon, hogy hasonlóképpen tegyenek
-Több információ érdekében a következő héten forduljatok hozzánk. Ezek az információk és a mellékelt anyagok közvetítve lesznek a www.sperantatv.ro és www.adventist.ro honlapokon valamint a Speranta TV és a Vocea  Sperantei Rádió Facebookján és az Speranta Médiaközpont hivatalos Youtube oldalán.

Fordította: Szász Tibor

9. oldal / 60